A hírek szerint Magyarország energiaszámlája akár 30%-kal is megugorhat az orosz energiaforrások elhagyása következtében. Ez a helyzet komoly kihívás elé állíthatja a rezsicsökkentési rendszert, amely eddig segítette a háztartásokat a költségek kordában t

A brüsszeli tervezet, amely az orosz energiaimport megszüntetésére irányul, komoly kihívást jelent a magyar rezsicsökkentés szempontjából – figyelmeztetett Szijjártó Péter szerdai nyilatkozatában. A miniszter szerint, ha ez a javaslat életbe lépne, évente körülbelül 600 milliárd forinttal emelkedne az ország energiaimportjának költsége. A Portfolio szakértői gyorsan elvégezték a számításokat, hogy felmérjék, mekkora tehernövekedést okozna ez a forgatókönyv, amely várhatóan két szakaszban bontakozna ki 2028-ig.

A külgazdasági és külügyminiszter a kormányülés szünetében arról beszélt egy Facebook-videóban, az Európai Bizottság tegnap bejelentett orosz leválási terve "drámai támadás" a magyar rezsicsökkentéssel szemben,

Ha nem tudunk Oroszországból beszerezni földgázt, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot, akkor Magyarország energiaimport költségei körülbelül 600 milliárd forinttal emelkednek.

A miniszter által említett 600 milliárdos éves költségtöbblet megalapozottsága egyelőre kérdéses, és úgy tűnik, hogy a 2028-tól várható teljes éves hatásra utal. A háttérben a gázimport költségeinek emelkedése áll, amely két lépésben valósulna meg: kisebb mértékben 2026-tól, míg jelentősebb mértékben 2028-tól, a kétlépcsős leválási terv következtében. Az olajbeszerzés költségeinek növekedése pedig várhatóan szintén 2028-tól kezdődne, illetve az orosz nukleáris fűtőelemről való leválás a tervek szerint az év végéig kidolgozandó magyar diverzifikációs menetrend figyelembevételével történne.

A Portfolio becslései alapján a tavalyi évben a magyar kőolaj, földgáz és nukleáris fűtőelem importja körülbelül 2050 milliárd forintot tett ki. Ebből kiindulva Szijjártó Péter által említett 600 milliárd forintos tehernövekedés körülbelül 29%-os importáremelkedést jelentene. Ez az összeg nem elhanyagolható, de nem is számít drámai változásnak. Mindezek fényében Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi nyilatkozatában arra utalt, hogy a rezsicsökkentés fenntartása kérdésessé válhat, mivel a jelenlegi pénzügyi keretek között ez már nem lenne tartható.

A növekvő energiaimport költségei több összefüggő tényezőre vezethetők vissza: 1) Az emelkedő árakat elsősorban a drágább, főként LNG-alapú földgáz beszerzése okozza, amely a nyugati, északi és déli forrásokból érkezik, valamint a hosszabb csővezetékes szállítással kapcsolatos, átrendeződő kapacitásfoglalási díjakból származó többletköltségek. 2) Továbbá, a tengeri úton beérkező, nyugati típusú kőolaj beszerzése is hozzájárul a költségek növekedéséhez, különösen a horvát irányú drágább tranzitdíjak miatt. 3) Végül, a kutatás-fejlesztési költségeket is figyelembe véve, a nyugati irányú nukleáris fűtőelem beszerzése is valószínűleg magasabb költségekkel jár majd.

A rezsicsökkentési rendszer fenntarthatóságát számos tényező veszélyeztetheti, amelyek közül legalább hármat érdemes kiemelni. Először is, a földgáz beszerzési költségeinek emelkedése, miközben a rezsiárak változatlanok maradnak, jelentős terhet ró a költségvetésre a rezsivédelmi alapon keresztül. Másodsorban, a "diszkontált" orosz vezetékes gáz regionális piacon való terjesztésének megszűnése csökkentheti az állami MVM gázkereskedelmi nyereségét, ami közvetlen hatással lesz az osztalék alapú költségvetési befizetésekre is. Harmadik tényezőként említhetjük, hogy az orosz vezetékes kőolaj importjára épülő, a Brent és Ural közötti árkülönbséget nagymértékben csökkentő adóbevétel megszűnésével a Mol olajbeszerzési többletköltségei a nyereségességet is csökkenthetik, ami szintén visszaveti a költségvetési bevételeket. Ezen tényezők összessége korlátozhatja a rezsivédelmi alapon kifizethető ellentételezés mértékét, így érthető, hogy a kormányfő a rezsivédelmi keretek esetleges felborulásáról beszélt.

Szijjártó Péter a videó végén leszögezte, hogy

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megőrizzük a rezsicsökkentés vívmányait, és nem hagyjuk, hogy Magyarországon is az egekbe szökjenek a rezsiköltségek, ahogyan azt számos európai országban már tapasztalhatjuk.

Az Eurostat nemrégiben tette közzé legfrissebb közleményeit, amelyekben az európai lakossági gáz- és áramárakat vizsgálta. A vásárlóerő paritásos (PPS) adatok alapján készült térképek és részletes statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon a lakossági földgáz és áramárak valóban a legalacsonyabbak Európában. A PPS számítások szerint csupán Svédország és Finnország kínál kedvezőbb árakat a magyar árszinthez képest.