90 ezer ragadozóhal került a Balaton vizeibe - Üdvözlet Magyarországról!

A Balaton ökoszisztémájában jelentős átalakulásokat idéznek elő a ragadozóhalak, különösen a csukák. Ezek a halak nemcsak a víz alatti táplálékláncot formálják, hanem a környezeti egyensúlyt is befolyásolják, így hatással vannak a tó egész ökológiai dinamizmusára.

Áprilisban megkezdődött az idei csukatelepítési program, számolt be róla a Balatonica. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. először április 4-én helyezett ki 671 kilogramm egynyaras csukát a keleti medence északi partján, többek között Csopak, Alsóörs, Balatonalmádi és Balatonfűzfő térségében. A ragadozóhalak telepítésében a helyi horgászok is részt vettek.

Most, a hónap közepén újabb jelentős állomásához érkezett a haltelepítési program: 90 ezer darab előnevelt csukát helyeztek ki a Balaton vízrendszerének különböző pontjain. A legtöbb hal - 54 ezer példány - a Kis-Balatonban talált új otthonra. A Keleti-Bozót-csatornába 16 ezer, a Nyugati-övcsatornába pedig 20 ezer csukát engedtek a szakemberek.

A telepítés folyamata valóban különleges élményt nyújt. Az Irmapusztai tógazdaságban kifogott halakat vízzel teli, oxigénnel dúsított zsákokban szállítják a kijelölt helyszínekre, ahol gondosan és szakszerűen engedik vissza őket a természetes élőhelyükbe. A szakemberek már a következő hétre is újabb izgalmas feladatra készülnek: ezúttal a Buzsáki tógazdaságból tervezik a halak kiszűrését és kihelyezését, hogy ezzel is támogassák a helyi ökoszisztéma fenntartását.

A célunk nem csupán annyi, hogy a horgászok számára bővüljön a fogható ragadozóhalak száma. A Balaton és vízrendszereinek ökológiai egyensúlya szorosan összefonódik a csukákhoz hasonló halfajok jelenlétével, amelyek kulcsszerepet játszanak az apróbb halfajok populációjának szabályozásában, és ezzel hozzájárulnak a természetes tápláléklánc fenntartásához.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. évente közel 250 ezer csuka telepítését végzi a Balaton vízébe, míg a Kis-Balatonhoz 100 ezer ragadozó hal, köztük előnevelt csukák és süllők kerülnek kihelyezésre. A csukák mesterséges szaporítása a buzsáki ciframalmi tavaknál zajlik. Az anyahalakat lefejtik, majd a haltejet és az ikrát nagy tálakban alaposan összekeverik. Ezzel a módszerrel a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársai a ragadozóhal-állomány növelésére törekednek.

A megtermékenyítés folyamatát követően az ikrák két héten át az üvegekben zajló inkubációs szakaszra kerülnek a keltetőházban – mutatta be a mesterséges szaporítás lépéseit Fodor Ferenc, a Halazin haltermelési igazgatója. Ezt követően a kishalakat planktonban gazdag előnevelő tavakba helyezik át, ahol kiemelt jelentőséggel bír a táplálék bősége. Ezek a kis halak rendkívül falánk természetűek, és amint a plankton elfogy, sajnos kannibál módjára egymást kezdik fogyasztani. Április közepén a 4-5 centiméteres halakat oxigénzsákokba helyezik, majd a horgászok közreműködésével a befolyókba, kikötőkbe, illetve motorcsónakkal a Balaton nád előtti területeire szállítják őket.

"A mesterséges szaporítás lehetővé teszi, hogy a halak felnevelése és az állomány bővítése kiszámíthatóbbá váljon. Irmapusztán azonban nemcsak ezen a módon dolgozunk; természetes ívatással is foglalkozunk. A párokat vízzel teli, fűvel borított tavakba helyezzük, hogy a legjobb körülményeket biztosítsuk számukra" - nyilatkozta Fodor Ferenc.

Évről évre egyre világosabbá válik, hogy az előnevelt méretű csukák sikeresen megtelepszenek a Balaton vizében, ezzel hozzájárulva a helyi halállomány fenntartásához és megújulásához. Fodor Ferenc hozzátette, hogy a csuka szaporítása után a következő hetekben a balin, compó, kősüllő, ponty és harcsa szaporítási folyamata is megkezdődik.