Svájcban a radikális iszlamista csoportok arra ösztönzik a nőket, hogy férjeik iránti engedelmességüket hangsúlyozzák.

Svájcban egyre inkább teret nyer a radikális iszlám, amelynek követői a nőket arra ösztönzik, hogy férjeik iránti engedelmességet tanúsítsanak. Ez a nyomás azonban már nem csupán a felnőtt nőkre vonatkozik, hanem a fiatal lányokra is, akikre a vallási hagyományok alapján a fátyol viselésének kötelezettsége hárul.

Svájcban már az iszlám vallású kislányok is fejkendőt viselnek, noha korábban csak a felnőtt, férjezett asszonyok hordták azt.

Az albán iszlám Svájcban sokáig a mérsékelt és nyitott vallási irányzat szinonimájaként volt jelen, amely könnyen alkalmazkodott a helyi kultúrához. Azonban a SonntagsZeitung által közzétett riportok más fényt vetnek erre a képre: a wili, winterthuri, dietikoni és reinachi mecsetekben ma már szinte kizárólag fátyolos nők és kislányok tűnnek fel – számolt be erről a V4NA.

A wili imám, Bekim Alimi májusban részt vett egy eseményen Emsdettenben, Németországban, ahol szélsőséges nézeteket hirdető prédikátorokkal találkozott. Az eseményen jelen volt Shefqet Krasniqi, egy koszovói pap is, akit hazájában gyűlöletkeltéssel és a terrorizmus támogatásával vádolnak. Krasniqi úgy véli, hogy...

Fadil Musliu mellett a színpadra lépett Adem Ramadani is, aki Bázelben él. Ramadani már hosszú évek óta olyan dalokat alkot, amelyekben a nőket a házastársaik iránti tisztelet és engedelmesség fontosságára ösztönzi. Zenéje gyakran provokatív, és mélyen rezonál a közönséggel, hiszen a hagyományos értékek mellett érvel.

Szakértők véleménye szerint a Balkán térségében, különösen Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Koszovóban, a vallás szerepe egyre hangsúlyosabbá válik. A Svájcban élő körülbelül 445 000 muszlim közül mintegy kétharmaduk ezekből az országokból származik. Ez a tendencia hozzájárul ahhoz, hogy e régiók kulturális és vallási hatásai fokozódjanak a svájci muszlim közösségek életében.

A fátyolt hordó kislányok fotói Svájcban is újraélesztik azt a régóta fennálló diskurzust, amely már jó ideje foglalkoztatja az európai közvéleményt.

Az emberi jogi aktivisták egyre erősebben hívják fel a figyelmet a növekvő iszlamizáció veszélyeire, míg a konzervatív politikai szereplők a gyermekek védelmére helyezik a hangsúlyt, ellensúlyozva a vallási nyomás hatásait.