A filariázis, más néven filariasis, egy parazitás betegség, amelyet fonálférgek, különösen a filaria nemzetségbe tartozó fajok okoznak. Ezen paraziták terjedése általában szúnyogok révén történik, amelyek a fertőzött egyedektől veszik át a lárvákat, majd

A filariázis a fonalférgek egyik törzse, a filarioideák által okozott, jellemzően szúnyogok és legyek által terjesztett fertőzések összefoglaló elnevezése. Filariázis hazánkban nagyon ritkán fordul elő, trópusi területeken azonban komoly gondot okozó megbetegedés.

A filariázisok csoportjába különféle megbetegedések tartoznak, melyek a kórokozó fonalférgek fajtája és a köztigazdák szerint eltérnek egymástól. Azonban közös jellemzőjük, hogy a filarioidea családba tartozó paraziták rovarcsípések – például szúnyogok, legyek vagy bögölyök – útján terjednek. Ezek a megbetegedések elsősorban a trópusi övezetekben, valamint Dél-Amerika, Dél-Ázsia és Afrika egyes részein fordulnak elő. A WHO legfrissebb statisztikái alapján körülbelül 51 millió ember szenved nyirokfilariázisban, míg az onchocerciasis mintegy 17 millió embert érint világszerte.

A nyirokfilarizált fertőzést kiváltó fonalféregfajok közé tartozik a Wuchereria bancrofti, a Brugia malayi és a Brugia timori. E kórokozók az emberi szervezetbe szúnyogcsípés által jutnak be. A fonalférgek a nyirokerekben telepednek meg, és amennyiben kifejlődnek és szaporodnak, képesek eltömíteni ezeket az ereket, ami gátolja a nyirokfolyadék normális áramlását. Ez a folyamat vezet a betegség klinikai tüneteinek megjelenéséhez.

A nyirokfilariázis legfőbb tünete a nyirokcsomók és nyirokerek fájdalmas duzzanata, ami nyiroködémát eredményez. Súlyosabb esetekben az érintett végtag vagy a herezacskó rendkívüli mértékben megnagyobbodhat. A duzzanat mértéke olyannyira szélsőséges lehet, hogy az érintett testrész vastagsága hasonlatossá válik az elefánt lábához. Ebből a jellegzetes megjelenésből ered a betegség e súlyos formájának neve: elephantiasis.

A trópusi régiókban ma is elterjedt folyami vakságot az Onchocerca volvulus nevű fonalféreg okozza, amelynek terjesztésében a fekete légy (Simulium) játszik kulcsszerepet a csípésével. Ezek a férgek számos problémát idéznek elő, különösen a bőrben és a szemben. Bőrgyulladást és a bőr alatti csomók megjelenését okozzák, míg a szemkárosodás, súlyosabb esetekben pedig a vakság kockázatát is magukban hordozzák.

A folyami vakság, más néven onchocerciasis, egy súlyos parazitás betegség, amelyet a Onchocerca volvulus nevű fonálféreg okoz. Ezt a parazitát a Simulium nemzetségbe tartozó feketelegyek terjesztik, amelyek trópusi és szubtrópusi területeken, különösen Afrikában és Közép-Amerikában találhatók meg. A betegség elnevezése onnan ered, hogy a fertőzés következtében a betegek látása fokozatosan romlik, és akár teljes vaksághoz is vezethet. A fertőzés során a parazita lárvái bejutnak a bőrbe, ahol felnőtt férgekké fejlődhetnek. Ezek a férgek hosszú éveken keresztül élnek, és a bőr alatt vagy a szem körüli szövetekben találhatók. A lárvák elhalálozása gyulladásos reakciót vált ki, amely számos szövődményhez vezethet, beleértve a bőr, a szem és a nyirokrendszer károsodását. A folyami vakság tünetei közé tartozik a bőr viszketése, kiütések és a látás jelentős romlása. A betegség előrehaladott állapotban komoly látásvesztéshez vagy akár vaksághoz is vezethet, ami drámai hatással van a betegek életminőségére. A diagnózis általában bőrbiopsziával, illetve a szemvizsgálattal történik. A megelőzés érdekében fontos a feketelegyek ellen irányuló intézkedések bevezetése, például a környezet kezelésével és a lakosság oktatásával. A betegséget kezelni lehet az ivermektin nevű gyógyszerrel, amely segít a parazita elpusztításában és a tünetek enyhítésében. A folyami vakság nemcsak egy egészségügyi probléma, hanem komoly társadalmi és gazdasági következményekkel is jár, mivel a betegség előfordulása gyakran összefügg a szegénységgel és a fejlődés hiányával. Az ilyen jellegű betegségek elleni küzdelem érdekében globális együttműködésre és erőforrásokra van szükség, hogy a jövő generációi számára egy egészségesebb és szebb világot biztosíthassunk.

A loiasis, más néven szemférgesség, a Loa loa fonálféreg által okozott betegség, amely főként Nyugat- és Közép-Afrika területein terjed, jellemzően szarvaslégy vagy kullancslégy csípésével. E parazita a bőrben és a szemben élősködik, és különlegessége, hogy mozgása a bőrfelszín alatt, valamint a szemben is észlelhető, ami gyakran aggasztó látványt nyújt. A loiasis következményei általában enyhébbek, mint az onchocerciasis esetében, így a szemférgesség ritkábban okoz súlyos egészségügyi problémákat.

Mansonelliasis - Ez a betegség a Mansonella perstans, M. ozzardi és M. streptocerca nevű féregfajok által okozott fertőzés, amelyet különféle szúnyogok és legyek terjesztenek. A fertőzés gyakran rejtve marad, vagy csupán enyhe tünetekkel jelentkezik, mint például bőrviszketés, bőrkiütés, és ritkábban láz.

A fonalférgek családjába tartozik a szívférgességet okozó kórokozó, a dirofilariasis. Ez a parazita leginkább háziállatokra jelent veszélyt, és nem okoz emberi megbetegedéseket. Bár az emberi szervezetbe kerülve előidézhet helyi bőrproblémákat, nem képes elterjedni, mivel az ember nem alkalmas köztigazdának számára.

Ugyancsak a fonalférgek közé tartoznak a Trichinella fajok (T. spiralis, T. britovi, T. natíva), azonban ezek más törzset alkotnak, mint a filarioideák. A trichinellózis Magyarországon is előforduló fonalféreg-fertőzés, azonban nem sorolják a filariázisok közé. Az élősködő fertőzött és nem megfelelően hőkezelt (nem eléggé átsült) sertés- és vadhús fogyasztásával terjed. Lárvái a bélben fejlődnek ki, majd a vérárammal az izomzatba jutnak. A megbetegedés bélgyulladással, izomfájdalmmal, magas lázzal jár, súlyos esetben szívizomgyulladást okozhat.

A kezelés a kórokozó azonosítása után kezdődhet meg, ez a legtöbb esetben a vérből vagy bőrmintából lehetséges. A terápia alapja különböző féregellenes szerek alkalmazása, gyakran van szükség az ismételt használatra. A folyami vakság kezelésében emellett doxycyclin antibiotikumok alkalmazandóak.

A fertőzés megelőzésében az utazók számára a legfontosabb a szúnyok- és légycsípések elkerülése, vagy az érintett területek (Dél-Amerika, Afrika, Délkelet-Ázsia) elkerülésével, vagy a rovatok elleni védekezéssel.