A járvány és a szigorú intézkedések mély nyomot hagytak Magyarországon. Az agrárium helyzete drámai változásokon ment keresztül, amelyek hatása érzékelhető az egész gazdaságban.

A Portfolio Csoport idén ünnepli a 13. Agrárszektor Konferenciáját, amely Siófokon kerül megrendezésre. Ez az esemény az agrárium egyik legfontosabb szakmai találkozójaként van számon tartva. A decemberi rendezvény keretein belül immár 11. alkalommal kerülnek átadásra a rangos agrárdíjak, amelyek tíz különböző kategóriában ismerik el az ágazat kiemelkedő teljesítményeit. Minden olyan szakmai szereplő, aki jelentős munkát végez a mezőgazdaság területén, pályázhat vagy nevezheti magát a díjakra.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja 2025 első negyedévében meghaladta a 3,5 milliárd eurót, míg a behozatal 2,492 milliárd euróra rúgott. Ennek eredményeként az agrár-külkereskedelem többlete 9 millió euróval lépte át az egymilliárd eurós határt. Ez a szám azonban 131,5 millió euróval elmarad az előző év azonos időszakában mért értéktől. Az exportérték 1,9%-os csökkenést mutatott, míg az import 2,6%-kal nőtt, így az egyenleg 11,5%-kal maradt el a tavalyi szinttől - számolt be róla a Világgazdaság.

Az agrárexport továbbra is szorosan kötődik Európához, hiszen a kivitel 95,1%-a európai országokba irányult. Ázsia csupán 3,2%-os részesedéssel bír, míg Amerika 1,1%-kal képviselteti magát, Afrika és Ausztrália pedig együtt sem tudta meghaladni az 1%-ot. Az Európai Unió belső piaca kulcsszerepet játszik, hiszen az export 82,4%-át, míg az import 91,8%-át adja. A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) megjelenése drámai mértékben csökkentette az élőállat-kereskedelmet: az élő állatok külkereskedelmi forgalma 26%-kal esett vissza, az export 18,9%-kal, az import pedig 36,2%-kal csökkent. Különösen súlyosan érintette a helyzet az élő sertések kereskedelmét, amely 50,3%-os visszaesést mutatott, a szarvasmarháké 46,6%-kal csökkent, míg az élő juh és kecske kereskedelme a harmadára zsugorodott. Ezzel szemben az élő baromfi forgalma 23,4%-kal növekedett, ami egy kis fényt hozott a szektorba.

A visszaesés okai között szerepel, hogy 2025 márciusában több ország szigorú korlátozásokat léptetett életbe a magyar húsimportra a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) általános exporttilalmat hirdetett a járványra érzékeny élő állatokra. Ennek következtében az élő sertések exportja értékben 21,6%-kal, míg az importja 45,8%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Az exportátlagár 23%-kal, az importátlagár pedig 18%-kal mérséklődött. A korábbi évek tendenciáit követve az élő sertések behozatala mennyiségi és értékbeli szempontból is jelentősen túlszárnyalta a kivitel volumenét.

Románia a legnagyobb szereplője volt az élősertés-felvevőpiacnak, hiszen részesedése elérte a 34,8 százalékot értékben és 40,7 százalékot mennyiségben. Azonban az ide irányuló export értéke 60,4 százalékkal, míg mennyisége 40,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A húsfélék exportértéke 1 százalékkal mérséklődött, míg az importérték 11,1 százalékkal csökkent. Ennek következtében a húsfélék külkereskedelmi aktívuma 108 millió euróra nőtt, ami 22 százalékos javulást jelentett az előző évhez képest. A sertéshús exportja körülbelül 20 százalékkal visszaesett, míg a baromfihús exportja 3,6 százalékkal növekedett, a marhahús esetében pedig több mint duplájára emelkedett az érték.

A vágóhídi statisztikák szerint 2025 első negyedévében 23,3 ezer szarvasmarhát vágtak le, 26 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Sertésből közel 5 százalékkal többet vágtak le, azonban az exportált húsmennyiség ugyanebben az időszakban majdnem 10 százalékkal csökkent. A húsfélék exportárbevételének 82,6 százaléka (237,1 millió euró) az EU belső piacán történő értékesítésből származott, a sertéshús esetében ez az arány 92,6 százalék (88,5 millió euró) volt. Ázsia jelentősége nagymértékben csökkent: míg 2019 előtt az első negyedévek sertéshús-exportértékének 40-50 százaléka származott ázsiai országokból, addig 2019-2024 között ez az arány 1 százalék alá csökkent (kivéve 2021 első negyedévét, amikor 2,1 százalék volt).

A gabonafélék külkereskedelmi forgalma 19 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az export értéke 19,1, az importé 16,4 százalékkal mérséklődött, az egyenleg így 423,7 millió eurót ért el. Mennyiségben a kivitel 20,3 százalékkal csökkent, míg a behozatal 37,4 százalékkal nőtt. Ennek ellenére a gabonafélék exportértéke és egyenlege továbbra is a legmagasabb volt a 24 élelmiszeripari termékcsoport közül. Az első negyedévben összesen 1,6 millió tonna gabonát értékesítettek külpiacokon, amelyből 772,8 ezer tonna kukorica, 689,5 ezer tonna búza és 101,8 ezer tonna árpa volt. Az árpa és a búza kivitt mennyisége 40,1, illetve 61,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, míg a kukoricaexport 8,7 százalékkal haladta meg azt.