A jövő gyógyszere? - Jó Gazda A gyógyítás jövője izgalmas kihívások elé néz, és a "Jó Gazda" koncepciója új irányokat nyithat meg. Az innovatív megoldások és a fenntartható megközelítések együttesen formálhatják a gyógyszeripart, lehetővé téve számunkra,

Minden méhész jól ismeri a viaszmolyt (Galleria melonella), de kevesen tudják, hogy ennek a kis lénynek a lárvái és azok végtermékei olyan biológiailag aktív anyagokat rejtenek, amelyeket tinktúra formájában a humán gyógyászatban is alkalmaznak. Most folytatjuk a múlt hónapban megkezdett izgalmas témát.

Az emberiség történetében a viaszmoly lárváinak jótékony hatásaira vonatkozó pontos időpontok nem állnak rendelkezésre. Egyes források szerint már az ókori Egyiptomban is alkalmazták ezeket a lárvákat különféle szépségápolási és fiatalító készítményekben. Az első írásos nyomok a népi gyógyászatban való felhasználásról a 17. század elejére vezethetők vissza, amikor a tuberkulózis, impotencia és meddőség kezelésére használták őket. A tudományos kutatások terén az áttörést 1908-ban az orosz tudós, Ilja Iljics Mecsnyikov hozta, aki orvosi-élettani Nobel-díjat kapott. A párizsi Pasteur Intézet igazgatójaként kísérletet indított egy tuberkulózis elleni vakcina kifejlesztésére. Kutatásai során felfedezte, hogy a viaszmoly lárvájának, amely főleg viasszal táplálkozik, emésztőenzimei képesek lebontani a Mycobacterium tuberculosis baktérium viaszos sejtfalát, így hozzájárulva a betegség leküzdéséhez.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a kutatás világában, amely Semion Alexejevics Muchin kardiológus nevéhez fűződik. A tudós életét mélyen áthatotta a tüdőgümőkór, hiszen felmenői és testvérei is ebben a betegségben vesztették életüket. Ő maga is megjárta a tbc poklát, ám a lárvakivonat segítségével sikerült felépülnie. Muchin közel három évtizeden át tanulmányozta a viaszmolylárvákat, és a belőlük készült kivonattal számos betegségben szenvedő pácienst kezelt. Eredményei figyelemre méltóak voltak: a szív- és érrendszeri problémákkal, például érelmeszesedéssel, kardioszklerózissal, angina pectorisszal, illetve időskori betegségekkel küzdő páciensek mellett sportolók is profitáltak a kezelésből. Megdöbbentő módon a lárvakivonat anabolikus hatásai révén növelte az izomtömeget és az izomerőt. Kutatások során kiderült, hogy a kivonat, értékes biológiailag aktív összetevőinek köszönhetően, 12-19%-kal csökkenti a vérnyomást, gyulladáscsökkentő hatású, és javítja a vér koleszterinszintjét is. Ezen kívül serkenti a vérképződést, gyorsítja a sebek gyógyulását műtétek után, valamint megakadályozza a hegek kialakulását. A Muchin által kidolgozott receptúra nyomán készült kivonat különösen ígéretesnek bizonyult a fiatalkori tüdőbetegek és vetélésgyanús nők kezelésében a rjazanyi egyetemi kórházban, ahol kiemelkedő hatékonysággal alkalmazták. E siker láttán az orvosok, akik humán kísérleteket végeztek, 1997-ben kezdeményezték a méhlepény-elégtelenség gyógyításának módszertani levédését.

A lárvakivonat minőségének egységesítése érdekében orosz kutatók 2010-ben bejegyezték a viaszlepke lárvák mesterséges tenyésztésének innovatív technológiáját. Míg a méhészek a lépekről naponta, gondosan pinzettával gyűjtik a kifejlett lárvákat, a mesterséges tenyészetekben kontrollált körülmények között, nagyobb mennyiségben és tervezett módon történik a lárvák előállítása. Azonban mindkét eljárásban közös, hogy a lárvákat 40 fokos alkoholban, sötét, hűvös helyen tárolják, és rendszeres keverésnek vetik alá. Az érlelési folyamat után következik a szűrés, majd a végső kiszerelés. A lárvakivonat rendkívül gazdag mikro- és makroelemekben, ásványi anyagokban, zsírsavakban, valamint mono- és diszacharidokban. A benne található 28 szabad aminosavból 20 megtalálható, köztük a 9 esszenciális aminosav, amely elengedhetetlen az egészséges élethez, és amelyet az emberi szervezet nem képes előállítani.

A viaszmolylárva jótékony hatásáról én először Ivan Nikolajevics Filippov orosz orvos pozsonyi előadásán hallottam 2021-ben. Azóta szlovák fordításban is megjelent a témáról szóló könyve (Vijačka voštinová v apiterapeutickej praxi - megrendelhető a Szlovák Méhészszövetség honlapján is). Aki még ennél is többet szeretne megtudni a kivonat elkészítéséről és felhasználásáról, annak ajánlom az Európai Méhészek Szövetsége (EBA) tudományos tanácsa frissen megválasztott elnökének, MUDr. Jana Irsáková orvosnőnek az előadásait, melyeket a Szlovák Méhészszövetség égisze alatt szokott tartani a szenckirályfai méhészskanzenben. Az előadások időpontját a szervezet honlapján és közösségi oldalán is feltüntetik.

Gágyor Alíz egy különleges személyiség, aki mindig mosolyt csal az emberek arcára. Számtalan történettel és élménnyel gazdagítja a körülötte élőket, igazi életvidám lélek. Kreativitása határtalan, legyen szó művészetről, írásról vagy zenéről, mindig képes valami újat és izgalmasat alkotni. Alíz barátságos természete és nyitottsága révén könnyen barátokra lel, és mindig készen áll arra, hogy meghallgassa mások történeteit is. Az életét színesebbé tévő kalandokat sosem sajnálja, hiszen számára minden pillanat egy új lehetőség a felfedezésre.

Kép: Viaszmolytenyészet és az alkoholos érlelés folyamata (A szerző saját archívumából)