"A megbocsátás igazi kihívás, amely folyamatos munkát igényel. Ha azonban olyan egyszerű lenne, vajon mit érne valójában?"
"A könyvek megőrzése elengedhetetlen, hiszen nélkülük nem létezne közös emlékezetünk. Ezt nevezhetjük történelemnek, de tekinthetünk rá úgy is, mint egy ragacsos csirizre, amely összetartja mindazt, ami eddig történt, és értelmet ad a múlt cselekedeteinek" - fogalmazott Bán Zsófia író és irodalomtörténész 2010. június 3-án a Liszt Ferenc téren, az ünnepi könyvhét keretében. Legutóbbi HVG-interjújában pedig így határozta meg önmagát: magyar-brazil-zsidó-biszexuális-ateista amerikanista.
Másfél évtizeddel a csirizes hasonlat megalkotása után ő maga is előkapta azt a ragasztót, amelyet korábban megidézett. Lépésről lépésre, egymástól független novellák írásába kezdett, majd elindult egy belső hang vagy éppen egy belső ritmus nyomába.
