A szuperöregek akár húsz-harminc évet is fiatalíthatnak az emlékeikből.

Az emberek várható élettartama, amely nagymértékben az egészségügyi rendszer fejlődésének köszönhető, folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor ez nem mindig jár együtt a kívánt életminőséggel. Léteznek azonban olyan egyének, akik a magas életkor ellenére is elkerülik a súlyos egészségi problémákat, miközben szellemi frissességüket megőrzik. Az orvostudomány régóta kutatja, hogy mi állhat e jelenség mögött, és a kutatások egyik fő iránya az agyi funkciók vizsgálatára irányul. Különösen azok az úgynevezett "szuperöregek" (super-agers) keltik fel a tudósok érdeklődését, akik 80-90 éves koruk ellenére olyan kognitív teljesítménnyel és memóriával rendelkeznek, mint a 20-30 évvel fiatalabb generációk tagjai.

A Northwestern Egyetem, az Egyesült Államokban, 2000 óta folyamatosan vizsgálja, hogy a demencia és az Alzheimer-kór növekvő előfordulása mellett a szuperöregek milyen genetikai, fiziológiai vagy egyéb tényezők miatt mutatnak sokkal lassabb szellemi hanyatlást. Jelenleg a kutatásban 113 szuperöreg vesz részt, és a korábbi alanyok közül 80-an felajánlották agyukat a haláluk után történő tanulmányozásra, ezzel gazdagítva a kutatók által gyűjtött információk tárházát.

A Northwestern Egyetem programjába azok a 80 év felettiek kerülhettek be, akik egy átfogó kognitív teszten bizonyították, hogy olyan epizodikus memóriájuk van (azaz úgy képesek felidézni múltbeli mindennapi eseményeket), mint az 50-60 éveseknek. A kutatók közel 2000 olyan embert vizsgáltak meg, akik azt gondolták, hogy megfelelnek a szuperöreg kategóriának, de kevesebb mint 10 százalékuk ment át a teszten.

A kísérlet egyik alanya, a most 85 éves Sel Yackley rendkívül mozgalmas életet él: ékszereket készít, kórusban énekel, könyvklubba jár, hetenként párszor ellátogat az edzőterembe, hajléktalan embereknek sapkákat és sálakat köt, és aktív tagja pár civil szervezetnek is. "Mi példaképeivé a válhatunk másoknak, akik öregszenek. Vigyázz az egészségedre, étkezz helyesen, és legyél társasági ember" - mondta Yackley az NBC-nek.

A nő meggyőződése szerint a genetikája jelentős szerepet játszik abban, hogy hosszú életet élhetett. Apja 88, míg anyja 86 évet élt, és úgy érzi, hogy az életszeretete is hozzájárult ahhoz, hogy szellemi frissességét megőrizze. "Úgy gondolom, hogy a tartós elszántságod és a mindennapi tevékenységeid is alapvetően befolyásolják a hosszú életed" - osztotta meg véleményét.

A szuperöregekben nem sok közös dolgot találtak a kutatók, nem volt ugyanolyan az étrendjük, nem ugyanazokat a gyógyszereket szedték, és fizikai aktivitásuk is különbözött, vannak közöttük cukorbetegek vagy szív- és érrendszeri betegséggel küzdők. Ami mégis egyesítette őket: a társas kapcsolatok fontossága, a közösségeikben való aktivitásuk, és Sandra Weintraub, a Northwestern Feinberg Orvostudományi Egyetem pszichiátria és viselkedéstudomány professzora szerint inkább extrovertált személyiségként jellemezhetők az alanyaik. A társasági aktivitás már eddig is ismert védőfaktor volt, a demencia kialakulásának egyik kockázati faktora is az elszigeteltség.

"Egy közös jellemző, amely minden szuperöregre jellemző, az autonómia, a szabadság és a függetlenség érzése. Az életüket a saját elképzeléseik szerint élik, saját döntéseiket hozzák meg. Mélyen hiszek abban, hogy a sikeres öregedés nem csupán a társas kapcsolatokban rejlik. Amikor valaki csapdába esettnek, megbéklyózottnak vagy terhessé vált, különösen, ha egészségi állapota gyenge vagy az életkor miatt sebezhető, ez komoly hatással lehet a pszichoszociális jólétére" - nyilatkozta Tamar Gefen, a CNN-nek, az elmúlt 25 év kutatásait összegző tanulmány egyik társszerzője.

Ben Rein, a neves idegtudós véleménye szerint azok az egyének, akik aktívabb társasági életet folytatnak, jobban képesek ellenállni a kognitív hanyatlásnak. A kutatók megfigyelései alapján az elszigeteltség hozzájárulhat az agy térfogatának csökkenéséhez. A magányos állapot növeli a kortizol, egy stresszhormon szintjét, és ha ez az érték huzamosabb ideig megemelkedik, krónikus gyulladásokhoz vezethet, amelyek káros hatással vannak az agysejtekre. Ezen gyulladások kulcsszerepet játszanak az Alzheimer-kór és számos más neurodegeneratív betegség sejtvesztésének folyamatában.

A szuperöregek jobb képességeit neurobiológiai mutatók, boncolási eredmények is magyarázták. A figyelemért, a motivációért, a kognitív aktivitásért felelős agyterület, az úgynevezett cinguláris kéreg még az ötvenes, hatvanas éveikben járó átlagemberekéhez képest is vastagabb a szuperöregeknél. A kutatás egy másik eredménye, hogy az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban a szuperöregeknél kevesebb tau-fehérje zárványt találtak, ami az Alzheimer-kór egyik fő jele. A tau-fehérje azokat az idegsejteket is képes megtámadni, amelyek a figyelem fenntartásáért felelősek, a szuperöregeknél viszont úgy tűnik, hogy az ingerületátvivő rendszer rugalmasabb és erősebb,

Tamar Gefen így fogalmazott: "A szuperöregek rendkívül összeszedettek. Képesek a figyelmüket összpontosítani, részt venni a beszélgetésekben, és aktívan hallgatni. Hogyan lehetséges, hogy 30 perc elteltével 15 véletlenszerű szóból 13-at fel tudnak idézni? Elképzelem, hogy szavakat vésnek az agyuk mélyébe, mintha csak egy vésőt használnának az emlékezetük formálására."

Az agykéreg egy másik, a térbeli tájékozódás, az idő érzékelése és a memória működése szempontjából kulcsfontosságú területén a szuperöregek kiemelkedő eredményekkel rendelkeznek. Az entorhinális kérgük, amely az Alzheimer-kór elsőként érintett zónája, jelentősen nagyobb és egészségesebb idegsejteket mutat. Gefen beszámolója szerint némelyik szuperöreg neuronhálózata olyan frissnek tűnik, mintha még mindig a harmincas éveikben lennének.

A kutatók újabb izgalmas felfedezéseket tettek a szuperöregek agyának működésével kapcsolatban, amely szerint az ő immunrendszerük talán erősebb vagy alkalmazkodóbb lehet, mint a fiatalabb generációké. Ezt az elméletet részben a fehérállományban található mikrogliák működése támasztja alá. Ezek a sejtek az agy védelmezői, és akkor aktiválódnak, amikor valamilyen károsító tényező, mint például betegség, lép fel. Érdekes módon, a szuperöregeknél kevesebb mikrogliát észleltek aktiválódni, ami a fiatalabb korosztályhoz, például az 50-es vagy akár 30-as éveikben járókhoz hasonlít. Két lehetséges magyarázatot találtak erre a jelenségre. Az egyik szerint egyszerűen kevesebb eltakarítandó káros anyag van az agyukban, így a mikrogliák nem igénylik az aktiválódást. A másik hipotézis pedig azt sugallja, hogy a mikrogliák rendkívül hatékonyan működnek, és képesek gyorsan reagálni a kihívásokra, majd hamar megnyugodni, amint a veszély elhárul.

Sofiya Milman, a New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem orvostudományi és genetikai professzora egészséges százéveseket tanulmányoz, de szerinte a szuperöregeknél is tyúk vagy a tojás dilemmával találkozunk. "Hogy a társasági élet vezet-e a jobb kognitív működéshez, vagy a jobb kognitív működés vezet-e a több társasági élethez, szerintem még vita tárgyát képezi" - mondta a New York Timesnak.

A szuperöregség eléréséhez valószínűleg nem elegendő csupán a társasági élet aktív élése; a genetikai és biológiai tényezők szintén meghatározó szerepet játszanak a folyamatban. "A genetika mindenképpen kulcsszerepet játszik. Ismeretes, hogy bizonyos gének jelentős kockázatot jelentenek az Alzheimer-kór megjelenésére, és érdekes módon a szuperöreg egyéneknél ezek a kockázati gének nem találhatók meg" - nyilatkozta Gefen.

Korábbi tanulmányok szerint például azon európai származású embereknek, akiknél az APOE4 gén két példánya is megtalálható, 60 százalék az esélyük arra, hogy 85 éves korukra kialakul náluk az Alzheimer-kór. "Az érdekel, hogy vannak-e olyan gének, amelyeket a szuperöregek hordoznak, és amelyek valóban megvédhetik őket az Alzheimer-kórtól. És van-e egy olyan gén, amely mondjuk az immunrendszerrel kapcsolatos, kifejeződik a szuperöregekben, és amelyet manipulálni lehet, hogy segítsen az egyéneknek megvédeni magukat" - mondta Gefen. "Amilyen gyorsan fejlődik a technológia, biztos vagyok benne, hogy el fogunk jutni arra a pontra, ahol a genetikai szintű megelőzés vagy módosítás a lehetőségek közé fog tartozni."