A világ legismertebb gyógyszere valójában sokkal szélesebb spektrumú hatással bír, mint azt sokan gondolnák.
Az aszpirin, más néven acetil-szalicilsav, valószínűleg a legismertebb gyógyszer a világon, amely a lázcsillapítás, a fájdalomcsillapítás és a gyulladáscsökkentés szinonimájává vált. Azonban a hatóanyag potenciálja messze túlmutat ezen a hagyományos alkalmazáson. Már régóta rutinszerűen használják a szív- és érrendszeri problémák kezelésére, és az utóbbi időben egyre több kutatás sugallja, hogy bizonyos rákos megbetegedések esetén is kedvező hatással lehet. Ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy léteznek olyan tanulmányok is, amelyek a jótékony hatásokkal ellentétes eredményekre jutottak.
A fűzfa kérgéből készült gyógyszerek az emberiség legősibb orvosságai közé tartoznak. Már az ókori sumér agyagtáblákon és az egyiptomi papirusztekercseken is találkozhatunk említéseikkel, ahol a különböző szalicilsavban gazdag növények alkalmazását javasolták láz- és fájdalomcsillapításra. Természetesen a korabeli embereknek fogalmuk sem volt a kémiai összetételekről, de tapasztalataik révén mégis rábukkantak e növények gyógyító erejére. A szalicilsavat tartalmazó növényi főzetek és kivonatok évszázadok során kulcsszerepet játszottak a gyógyászatban, de nem voltak problémák nélkül. A hatóanyag instabil volt, keserű íze és irritáló hatása miatt sok kellemetlenséget okozott a betegeknek. A XIX. század közepén azonban áttörés történt, amikor sikerült az acetilcsoportot kapcsolni a szalicilsavhoz, így megszületett az acetil-szalicilsav, amely forradalmasította a fájdalomcsillapítást.
A következő évtizedek során számos gyógyszervegyész folytatott kutatásokat az acetil-szalicilsav hatékony előállítására, mely végül 1897-ben a német Bayer gyógyszer- és festékgyártó cégnek sikerült. Ekkortól kezdve a Bayer neve szorosan összekapcsolódott az aszpirin fogalmával, amely valószínűleg a gyógyszeripar egyik legnagyobb sikerének számít. Az aszpirin elnevezése az acetilcsoport kezdőbetűjéből, valamint a szalicilsav forrásául szolgáló gyöngyvessző latin nevéből (Spiraea) és az -in kémiai végződésből származik. Az aszpirin olyannyira elterjedtté vált, hogy az Egyesült Államokban a neve már túllépett a márkaként történő azonosításon, és a generikus változatokat is így illetik.
