Az MTA vezetése aktívan reagált a helyzetre, és egy közleményben kifejezték, hogy nyitottak a négy kutatóintézet átvételére, amelyeket a kormány az ELTE-re kíván telepíteni.

Közlemény kiadásával szállt be az egykori akadémiai kutatóintézetek jövője körüli lobbizásban a Magyar Tudományos Akadémia vezetése. Freund Tamás elnök, Kollár Készló Péter főtitkár és Erdei Anna főtitkárhelyettes közös levélben jelzik, hogy
Tegnap, kedden közzétettük, hogy az Akadémiától korábban elvett, most HUN-REN néven ismert kutatóintézeti hálózat esetében a kormány szándékában áll leválasztani a négy legnagyobb ellenállást tanúsító bölcsész- és társadalomtudományi kutatóintézetet. Ezeket az intézeteket egy rendkívül sürgős, augusztus elsejei határidővel az már amúgy is nehéz helyzetben lévő ELTE-re kívánják áthelyezni. Az átszervezést úgy próbálják bemutatni, mintha az ELTE kérésére történne, de ez csupán egy színjáték: több megbízható forrásból származó információink szerint a végső döntés valójában kormányzati szinten született.
Az MTA vezetősége nemrégiben kiadott közleménye egy figyelemre méltó megjegyzést tartalmaz, amely szerint az Akadémia "tisztában van az érintett kutatóközpontok vezetőinek nézeteivel" és kész átvenni a négy intézetet. Ez különösen érdekes, mivel Freund Tamás és csapata már egy ideje lobbizik az egyik intézet visszaszerzéséért. A 444 értesülései szerint Freund hétfőn személyesen kereste fel Gulyás Balázs, a HUN-REN vezetőjét, hogy kifejezze, az Akadémia eredeti küldetésének megfelelően a Bölcsészettudományi és a Nyelvtudományi Kutatóközpontot inkább a Magyar Tudományos Akadémia szeretné visszaszerezni.
Lényegében kész tények elé voltak állítva, miközben az ELTE-re való átkerülés rengeteg bizonytalansággal jár, és azzal fenyeget, hogy középtávon elsorvaszthatják a bölcsész- és a társadalomtudományi kutatóintézeteket.
Freundék legújabb levele világosan jelzi, hogy az akadémikusok átláttak Gulyás trükkjein, és tisztában vannak azzal, hogy nem mondott igazat. Ráadásul személyesen is felvették a kapcsolatot az intézetvezetőkkel.
A bevezetőben egyértelműen kifejezik, hogy véleményük szerint a leválasztott kutatintézeti hálózatnak egy egységben kellene továbbműködnie. Sőt, úgy érzik, hogy még a legapróbb részletekig, minden elemével együtt szívesen visszafogadnák azt.
Ezután írnak arról, hogy ha a kormány mindenképp szét akarja szedni a hálózatot, akkor ők szívesen átvennék a négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontot.
A levél végén Freund, aki a Fideszhez közel áll, mintha valami titokzatos erőt akarna sugallni, amikor utal arra, hogy a jelenlegi körülmények között nem garantált, hogy az ingatlanjaikat zökkenőmentesen átadják az államnak. Pedig már lényegében megállapodtak erről.