A magyar gazdaságot súlyosan érintette a valóság kegyetlen üzenete: a mélyben elhelyezkedő szakadékból továbbra sincs látható kiút. - Pénzcentrum

A Policy Agenda 2025. szeptemberi gazdasági előrejelzése rámutat arra, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzete továbbra is ingadozó, és a fogyasztás alapú növekedési modell komoly kihívásokkal néz szembe. Eközben a beruházások üteme is csökken, és a nemzetközi gazdasági környezet sem kínál kedvező lehetőségeket a fejlődés számára.

A 2025-ös gazdasági kilátások továbbra is kétségesek, a beruházások ütemének csökkenése továbbra is megfigyelhető, míg a fogyasztói árak jelentős ingadozásokkal csökkennek. A folyó fizetési mérleg kedvezőbbé válását nehezítik a külső kereskedelmi partnerek nehézségei, ugyanakkor a fiskális és monetáris folyamatok közötti feszültség továbbra is jelen van. A gazdálkodó szervezetek, intézmények és családok támogatása újabb terheket ró a külső finanszírozási források bevonására.

A kollektív javak biztosítása továbbra is problémás, különösen az egészségügy, oktatás és közlekedés területén, amelyek folyamatosan romló helyzete akadályozza a tervezett növekedést. A külső feltételek sem kedvezőek: az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktusok és a világgazdaság gyenge növekedési kilátásai mind nehezítik a magyar gazdaság fejlődését.

A GDP 2025 első félévében 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termelési oldalon az építőipar 4,3 százalékkal nőtt, míg az ipar teljesítménye 3,3, a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal esett vissza. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11,4 százalékkal alacsonyabb az előző év második negyedévénél. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke ugyanakkor 1,3 százalékkal emelkedett.

2025-re az előrejelzések szerint az ipari termelés 1,5 százalékkal csökkenhet az előző évhez képest. Ezzel szemben a mezőgazdaság terén 1-1,5 százalékos növekedés várható. Az építőipar 1-2 százalékos bővülése, valamint az idegenforgalom körüli 3 százalékos növekedés is bizakodásra ad okot. Különösen figyelemre méltó, hogy az informatikai és kommunikációs szektor növekedési üteme akár a 6 százalékot is meghaladhat.

A második negyedév során a belföldi felhasználás 3,8%-os növekedést mutatott a felhasználási adatok szerint. A háztartások tényleges fogyasztása még ennél is jelentősebb, 4,5%-kal emelkedett. Ezzel szemben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,0%-os csökkenést könyvelhetett el. A külkereskedelmi forgalomban az export volumene 0,9%-kal csökkent, míg az import 4,0%-kal bővült.

A pénzügyi mutatók 2023 óta zűrzavaros állapotot tükröznek. A költségvetési hiány 2023-ban 6,7 százalék volt, ám 2024 végére sikerült 4,9 százalékra csökkenteni. Ugyanakkor az év során végrehajtott többszöri hiánycél-emelés komoly aggodalmakat keltett a gazdasági stabilitás jövőjével kapcsolatban. 2025 májusára az államháztartás hiánya már a tervezett éves cél 67,6 százalékát tette ki, ami tovább fokozta a bizonytalanságot a pénzügyi helyzet alakulásában.

2025 júliusában az infláció 4,3 százalékra emelkedett, miközben az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal, a háztartási energia költsége pedig 10,9 százalékkal nőtt. Az éves infláció várhatóan a 5 százalék körüli szintre emelkedhet, ami kedvezően hathat a költségvetési bevételekre, viszont a vállalatok és a háztartások számára újabb kihívásokat jelenthet. A jegybank alapkamat mértéke akár 6,5 százalékra is emelkedhet az év végéig.

A munkaerőpiacon aggasztó trendek rajzolódnak ki. 2025 júliusában a 15-74 éves korosztályba tartozó foglalkoztatottak létszáma 4 millió 712 ezer főre rúgott, míg a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékos értéket mutatott. A második negyedév során a foglalkoztatottak száma 49 ezer fővel csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

A jövedelmi eltérések továbbra is növekvő tendenciát mutatnak. 2025 júniusában a bruttó átlagkereset elérte a 704.400 forintot, ami 9,7%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A reálkeresetek 4,8%-kal gyarapodtak, azonban az első negyedévben a reálértéken csökkent nettó keresettel rendelkező munkavállalók aránya drámaian, 21,2%-ról 36,0%-ra nőtt. Emellett az átlagnyugdíj és az átlagkereset közötti arány folyamatosan csökken, 2025 közepére már 50% alá csökkent.