Az Egyesült Államok pénzügyi magatartása számos szempontból párhuzamba állítható az afrikai országok gazdasági helyzetével vagy a hajdani Argentína pénzügyi dinamikájával. Mindkét esetben megfigyelhetők a gazdasági instabilitás, a politikai kihívások és a

"Az Egyesült Államok pénzügyi viselkedése a feltörekvő piacokra, afrikai országokra, például Zimbabwére jellemző mintázatokat mutat. A dollár gyengülése, a tőzsdei kilengések, a hozamgörbe mozgása és a befektetői bizalom megingása mind azt jelzik, hogy az amerikai gazdaságra nem tekintenek már biztonságos kikötőként" - mondta a Magyar Hangnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, akit arról kérdeztünk, mekkora bajban van most az USA gazdasága.

A szakértő rámutatott, hogy az amerikai jegybank politikája, különösen a váratlan kamatcsökkentések, még az inflációs nyomás ellenére is, jelentős mértékben hozzájárult a befektetői bizalom megingásához. Virovácz Péter véleménye szerint a Trump-adminisztráció gazdaságpolitikai lépései "öngólt" jelentettek, amikor a recessziós félelmek generálásával próbálták csökkenteni a hosszú távú államkötvények hozamát, ezzel megkönnyítve az amerikai államadósság újrafinanszírozását. "Az elképzelés az volt, hogy az 5-5,5 százalékos hozamokat 3-3,5 százalékra mérséklik, azonban a piac nem fogadta el ezt a taktikát. A befektetők eladási hullámba kezdtek, és az amerikai állampapírok piacán jelentős nyomás alakult ki. A befektetési alapok, nyugdíjalapok, valamint a tőkeáttételes eszközök veszteségeinek fedezése érdekében tömegesen váltak meg az amerikai eszközöktől" - tette hozzá a szakértő.

Hozzátette, hogy ez jelentős mértékben hozzájárult a hozamok növekedéséhez, miközben a bizalom tovább csökkent. A rendszer gyakorlatilag "önmagába harapó kígyóvá" vált. A legutóbbi vámcsökkentésről azt mondta, hogy nem tekinthető igazi visszavonulásnak vagy stratégiai átgondolásnak, hanem inkább kényszerű lépésnek. Az amerikai kormány célja az volt, hogy a recessziós aggodalmak fokozásával érje el a kívánt hozamcsökkenést - de ehelyett csak pánikot keltettek a piacon. A szakértő ezt a helyzetet azzal a hasonlattal szemléltette: "a fogkrém már nem helyezhető vissza a tubusba".

A forint árfolyamának ideiglenes megerősödése kapcsán az elemző egyértelművé tette, hogy ez nem jelent valódi javulást. A 410-es határ áttörése után a forint rövid időre 403-ig erősödött, ám a piaci pánik gyorsan visszavezette a kurzust a korábbi szintekhez. A befektetők továbbra is elfordulnak a kockázatosabb eszközöktől, így a forint mellett a zloty és a dollár is gyengül, míg a svájci frank, a japán jen és az arany iránti kereslet emelkedik.

Egyedülálló megközelítéssel elemezte a pénteki eseményeket Zsiday Viktor közgazdász, aki a válságok dinamikáját egy különös fényben tette láthatóvá. Szerinte a tőke hagyományosan a stabil és biztonságos országok felé áramlik nehéz időkben, ám a jelenlegi helyzetben az Egyesült Államok nem szerepel az ilyen országok listáján. "Olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyek a fejlődő piacok válságainál ismertek: az ország devizája gyengül, a kötvényhozamok emelkednek, míg a részvények értéke csökken" – állítja. Zsiday kiemelte, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt három évtized során nem volt példa ilyen mértékű gazdasági bizonytalanságra, viszont hasonló helyzeteket tapasztaltunk már Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, illetve Magyarországon is, például 1998-ban, 2008-2009-ben vagy 2011-2012-ben. A szakember véleménye szerint ezek a folyamatok akkor indulnak be, amikor a befektetők elkezdik elveszíteni a bizalmukat az adott ország gazdaságpolitikájában, politikai vezetésében vagy eszközeiben. Ilyen helyzetekben a befektetők tömegesen próbálnak kiszállni a hirtelen megingott régiókból, ami a fent említett piaci mozgásokat eredményezi.

"Bár a folyamat csak pár napja tart, tehát lehetséges, hogy túl sokat olvasok bele egy nagyon rövid ideje tartó mozgásba, ám az, hogy ez egyáltalán megeshet a világ legnagyobb gazdasági/pénzügyi/katonai hatalmával, elképesztő. Hatalmas gazdaságpolitikai tévedés, ki nem kényszerített hiba az, amit Trump csinál(t). A vámháború önmagában is tévedés, pláne, ha az egész világ ellen folytatja, de levezénylésének teljesen kiszámíthatatlan módja nem csak azt garantálta, hogy ellene forduljon a világ USA-n kívüli közvéleménye, de teljes bizonytalanságba sodorta a gazdaság összes szereplőjét is, aminek jó eséllyel minimum lassulás vagy akár recesszió lehet a következménye" - fogalmazott a szakember.

Zsiday Viktor megjegyezte, hogy bár úgy tűnik, sikerült meggyőzni valakit a cselekedetei káros hatásairól, a helyzet bonyolultabb, mint elsőre látszik. Csak 10 százalékos vámtételt hagytak meg, hogy a dolognak látszatja legyen, de az igazi gazdasági fenyegetés, Kína, továbbra is a figyelem középpontjában áll. A baj azonban már bekövetkezett: az Egyesült Államokba vetett bizalom megrendült. "Nem tudom, meddig tart majd ez a tőkemenekítési hullám, hiszen a fejlődő piacok esetében gyakran ciklikusan jelentkezik. A kedvező hírek megállíthatják a folyamatot, de aztán újra elindul, és általában tovább tart, mint amit várnánk. Érdekes módon, Argentína mostanában úgy viselkedik, mintha egy szigorú német jegybankár irányítaná, míg az Egyesült Államok régi argentin módon reagál" – fogalmazott.