BAMA - 65 éve ért véget a villamos közlekedés Pécsen (GALÉRIA)
Jó ideje nincs velünk már a villamos Pécsen
A Fortepan egyedülálló archívum, amely a magyar fotográfia gazdag örökségét őrzi. Az itt megtalálható képek nem csupán a múlt eseményeit dokumentálják, hanem életre keltik a korok hangulatát és történeteit. A Fortepan gyűjteménye lehetőséget ad arra, hogy a látogatók betekintsenek a történelem különböző pillanataiba, és újra átéljék azokat az érzéseket, amelyek az adott időszakra jellemzőek voltak.
A ma élő baranyaiak többsége már csupán archív fényképeken, vagy a város egyes pontjain rendezett kiállításokon láthatja a pécsi villamost. Ezek a zötyögő, csilingelő sárga kocsik a város fejlődésének ikonikus szimbólumaivá váltak, miközben több mint négy évtizeden át közlekedtek a belváros keskeny utcáin. Végül, a város sajátos földrajzi adottságai miatt a villamosjáratoknak be kellett fejezniük működésüket, így emlékeik csak a múlt homályából köszönnek vissza.
A villamos története mindig is izgalmas kalandokat rejtett magában, legyen szó akár a múltbeli utazásokról, vagy a mai modern városi közlekedés világáról. A régi időszakokban a villamosok nem csupán közlekedési eszközök voltak, hanem az emberek mindennapi életének fontos részét képezték, összekapcsolva a város különböző pontjait és közösségeket. A mai napig a villamosok varázsa töretlen, hiszen a technológiai fejlődés és a fenntartható közlekedés iránti igény új dimenziókat ad a villamos utazás élményének. A villamos tehát nem csupán egy jármű, hanem a városi élet szövetének szerves része, amely folyamatosan alkalmazkodik a kor kihívásaihoz, miközben megőrzi sajátos karakterét.
A 19. század elején Pécsett, a lóvasút és a gőzüzemű vontatású vasút után, a Tröszt néven ismert részvénytársaság elkezdte kutatni a lehetőségeket, hogy miként valósíthatnák meg a városban a villamosvasút kiépítését. Ezzel párhuzamosan a Ganz Villamossági Rt. is felfigyelt a témára, ami még inkább felkeltette a város vezetésének érdeklődését. Így a helyi hatóságok mindent megtettek annak érdekében, hogy a projekt mielőbb megvalósulhasson.
Az 1912-es megrendelő levél tanúsága szerint valamivel több, mint másfél millió aranykoronából megvalósítható volt a beruházás, magában foglalva a tizenegy motoros és a négy pótkocsit is. 1913-ban, az induláskor bizakodva néztek a jövőbe, de elhangzottak olyan vélemények is, amelyek gyors bukást jósoltak, végül 1960-ig húzta a pécsi villamos.
Kezdetben három vonal alakult ki. Az első a Főpályaudvar és a Széchenyi tér között (1336 m), a második a Hadapród iskola (ma a PTE orvosi kara) és a Zsolnay gyár között (3483 m), a harmadik pedig az Irányi Dániel tértől (ma Búza tér) a külvárosi állomásig (kb. a mai városi rendőrkapitányság) húzódott.
