BAON - Lázár János bejelentette: Megkezdődik Magyarország történetének legnagyobb vasúti fejlesztése az Alföld szívében.
Az ország történetének legnagyobb vasúti beruházása indul el 2025-26-ban, mely az Alföldre fókuszál. A mintegy 600 milliárdos fejlesztéssel újjáépítik a Szeged-Kiskunfélegyháza, a Kiskunfélegyháza-Cegléd, és a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonalakat - jelentette be Lázár János Kecskeméten. A plenáris találkozót követő sajtótájékoztatón további közeljövőbeli kecskeméti fejlesztéseket is bejelentett az építési és közlekedési miniszter.
Mielőtt Lázár János Kecskemét városát érintő terveit ismertette volna Szemereyné Pataki Klaudia beszédében kiemelte, hogy a vármegyeszékhely az elmúlt 15 évben Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasági központjává vált, ezért az infrastrukturális fejlesztések kérdése folyamatosan napirenden kell legyen. Ezt indokolja, hogy a város a következő 10 évben is nagy ipari-gazdasági fejlődés előtt áll, amit le kell követnie az infrastruktúra fejlődésének is, ami magában foglalja közút- és vasúthálózati, valamint az oktatási infrastruktúra fejlesztését - ez adta az "Építési és Közlekedési Minisztérium csúcs Kecskemét" elnevezésű tárgyalásának fő témáit is.
A polgármester bejelentette, hogy a kecskeméti ingázók száma már elérte a napi 300 ezret, míg 10 évvel ezelőtt mindössze 160 ezer volt. Ez a tendencia azt jelenti, hogy a város most körülbelül 500 ezer ember igényeit elégíti ki. Sürgetőnek ítélte a lakóépületek és házak kialakításához szükséges infrastruktúra, például a közvilágítás és a csatornahálózat fejlesztését, valamint a kulturális és sportlétesítmények modernizálását is. A polgármester kiemelte, hogy az elmúlt egy évtizedben 1500 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, és ez a fejlődés a következő 10 évben is folytatódik.
Lázár János tárcavezető beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtized fejlesztései nyomán Kecskemét Európa egyik legjelentősebb autóipari központjává vált, köszönhetően a Mercedes-Benz és partnereik közreműködésének. A város, amely korábban mezőgazdasági jellegű volt, mára dinamikus iparvárossá alakult, így a 100 ezres lakosságú településből 400 ezres agglomeráció fejlődött ki. E siker mögött a polgármester munkája is jelentős szerepet játszik. A miniszter megjegyezte, hogy ilyen mértékű városfejlesztésre még soha nem volt példa mindössze egy évtized alatt.
Lázár János hangsúlyozta, hogy a kormány és a tárca nem csupán a meglévő kapcsolatok megerősítésére összpontosítanak, hanem új partnerséget alakítanak ki a várossal. Kecskemét számára pedig fontos, hogy a 2026-os választások előtt egy átfogó víziót terjesszen a kormány elé, amely a 2026 és 2030 közötti fejlesztéseket tartalmazza.
A tárcavezető elmondta, hogy a kormány 10 év alatt, 560 milliárd forintért összekötötte Kecskemétet Békéscsabával. A beruházás 2025 húsvétján fejeződik be a most épülő, Kecskemétet elkerülő M44-es szakaszt átadják. A beruházást kiegészítik az új M5 csomóponttal Kecskemét és Lajosmizse között, ami lehajtást biztosít az M5-ről az M44-re. Így két autópálya között lesz Kecskemét, mellyel két ipari övezet jön létre: az eddigi Mercedes ipari park, illetve az M44 mellett új ipari terület, melyek fejlesztési igényeiről is szó volt. A miniszter elmondta, hogy a Mercedes részben azért hozta Kecskemétre a gyárat, hogy jól képzett magyar, és ne olcsó ázsiai munkaerővel töltse fel azt.