Az adóemelés hatásai máris érezhetők: jelentős csökkenést mutat a fogyasztás Romániában.
Augusztusban a román kiskereskedelmi forgalom jelentős, körülbelül 4 százalékos csökkenést mutatott, ami egyértelműen a belső kereslet gyengülésére utal. Az ING Bank által végzett elemzés rávilágít, hogy a visszaesés elsősorban a tavalyi kiugró növekedésből adódó bázishatások következménye, emellett a kormányzati adóemelések is éreztették hatásukat a piacon.
Augusztusban drámai mértékben, körülbelül 4 százalékkal csökkent Románia kiskereskedelmi forgalma, ami világosan tükrözi a belső kereslet gyengülését. Az ING Bank elemzése rávilágít, hogy ez a visszaesés nagyrészt a tavalyi évi jelentős növekedésből adódó bázishatásnak köszönhető, továbbá a kormányzati adóemelések is súlyosan érintették a piacot.
A román kiskereskedelem augusztusban drámai lassulásra kényszerült, mivel a havi forgalom 4,0%-kal csökkent. Ez a visszaesés - figyelembe véve a járvány alatt történt lezárásokat - a legjelentősebb havi csökkenésnek számít a 2008-2009-es gazdasági válság óta, ahogyan azt az ING elemzése alapján a Portfólió is kiemeli. Ezen kívül a statisztikai hivatal a júliusi adatokat is lefelé módosította: a korábban bejelentett 0,3%-os növekedés helyett valójában 0,7%-os csökkenés következett be, ami komolyan árnyékolja a harmadik negyedévre vonatkozó fogyasztási kilátásokat.
A részletek alapján világossá válik, hogy a visszaesés széles spektrumon érintette a piacot. Az élelmiszer-forgalom havi szinten 3,4 százalékkal csökkent, míg a nem élelmiszer jellegű termékek esetében ez a csökkenés 3,0 százalékra rúgott. Az üzemanyag-értékesítés is visszaesett, 2,9 százalékkal. Éves összehasonlításban augusztusban 2,2 százalékos csökkenés figyelhető meg, ami az utóbbi évek egyik legrosszabb teljesítménye.
Az idei esztendőt vizsgálva az összkép kevésbé drámai, de óvatosságra int. Augusztusig kumuláltan az élelmiszer-eladások enyhén csökkentek, miközben a nem-élelmiszer szegmens 5,8 százalékkal, az üzemanyag pedig 2,8 százalékkal bővült. Összevetésképp, 2024-ben viszont a nem-élelmiszer kiskereskedelem - amely az utóbbi időszak fő húzóágazata volt - 14,3 százalékkal bővült, így a mostani fékeződés részben egy túl erős bázis korrekciója.
