A Ruszin-Szendi villaügye komoly büntetőjogi felelősség kérdését vetheti fel.

A Magyar Nemzet tudósítása szerint Ruszin-Szendi Romulusz prémium kategóriájú és egyedi berendezéseket vásárolt közpénzből a szolgálati villájába. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által végzett vizsgálat alapján Magyar Péter munkatársa közel egymilliárd forintot költött el a luxusingatlanra, amelyben mindössze néhány hónapot tartózkodott. Mint ismeretes, a volt vezérkari főnök zsírleszívási ügyében is komoly visszásságokat tárt fel a Kehi.

Ezzel kapcsolatban lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász emlékeztetett rá: Magyarország Alaptörvénye több ponton is közvetlenül tiltja a közpénzek pazarló vagy nem átlátható felhasználását. - Ez az elv közvetlenül megköveteli, hogy a közpénzből történő bármely kiadás átlátható, arányos és fenntartható legyen. A Kehi jelentése alapján az egyedi szauna, masszázsmedence, többmilliós biliárdasztal és franciaágy, valamint designer "whiskyshordó" megrendelése a közpénz rendeltetésellenes felhasználásának minősül - fogalmazott.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a KEHI-jelentés által feltárt körülmények kapcsán több olyan jogilag értelmezhető mozzanat is azonosítható, amelyek esetén a büntetőjogi felelősség lehetősége vizsgálhatóvá válik.

A Büntető Törvénykönyv világosan definiálja a szolgálati visszaélés fogalmát. E szerint az az egyén követ el ilyen cselekményt, aki a szolgálati hatalmát vagy pozícióját arra használja fel, hogy jogtalan hátrányt okozzon másoknak, vagy saját magának jogtalan előnyt szerezzen. Ha pedig súlyosabb bűncselekmény nem merül fel, akkor ez a bűntett három évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után.

A szolgálati visszaélés problémája kiemelkedő fontossággal bír, különösen abban az esetben, amikor egykori vezérkari vezető katonai parancsnoki vagy intézményi hatalmát arra használta, hogy személyes hasznot húzzon belőle.

Felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja is, ha valaki idegen vagyon kezelésére kapott megbízást, majd ezt a kötelezettségét megszegve vagyoni kárt okoz. Különösen figyelemre méltó, hogy a szolgálati célra beszerzett ingatlanba számos olyan berendezés került, amelyek a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) állásfoglalása szerint nem a hivatalos funkciókat szolgálták, hanem kifejezetten egyéni kényelmi igényeket szolgáltak ki. Ez a tény új perspektívát nyújt a vagyoni hátrány mértékének megítélésére.

Ifj. Lomnici Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogi felelősségen túl súlyos kérdés a honvédelembe vetett közbizalomra vonatkozó következmény is. A honvédelmi törvény szerint a Honvéd Vezérkar főnöke vezetési jogkörében (többek között) megszervezi és vezeti a honvédelmi szervezetek anyagi-technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi biztosítását. E jogkörhöz különösen magas szintű etikai és gazdálkodási felelősség társul. Amennyiben e funkcióját önkényesen és magánérdekűen használta, az nemcsak a szolgálati becsületet, hanem az egész honvédelmi szervezetbe vetett közbizalmat aláássa.

- Sokan gondolhatják úgy, hogy a honvédség vezérkari főnökeként példát kellett volna, hogy mutasson becsületből, visszafogottságból, nemzeti alázatból, az nem rendelhet közpénzen szivartartót, egyedi tapétát, masszázsmedencét és szaunát. Ez egy alkalmatlanságra fényt derítő magatartássorozat, amely morálisan, erkölcsileg és társadalmilag is vállalhatatlanná teszi őt.

A Tisza Párt elnökének helyzete különös figyelmet igényel, hiszen ő egy új, a megtisztulás eszméjét hirdető politikai mozgalom élén áll. Nem engedheti meg magának, hogy bagatellizálja a közpénzeket érintő, milliárdos nagyságrendű botrány erkölcsi és jogi következményeit – emelte ki az alkotmányjogász.