Fedezd fel a lenyűgöző grafikonokat, amelyek egyedülálló módon szemléltetik, hogy a napelemeid időnként még Paks termelését is felülmúlják!

Szemléletes új grafikonokkal bővült a magyar villamosenergia-rendszert irányító MAVIR honlapján található adatpublikációk köre július első napjaiban. A chartok és az ezek alapját képező tájékoztató jellegű valós idejű adatok pontos és - a grafikonok kedvelői számára - érdekes képet adnak a hazai villamosenergia-rendszer folyamatairól. Az új ábrák között akad olyan, amely az áramtermelés erőművi forrástípus szerinti összetételének alakulását már a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) és a saját célra termelő erőművek (SCTE-k) termelésével együtt mutatja be, illetve olyan is, amely a HMKE-k konkrét kibocsátáscsökkentő hatását illusztrálja.

Mivel a zömében napelemes rendszereket jelentő HMKE-k és SCTE-k hivatalosan nem képezik a magyar villamosenergia-rendszer részét, ezek termelése eddig külön grafikonokon (és az ezekhez kapcsolódóan letölthető tábálázatokban) volt csak követhető. Az utóbbi években azonban a döntően lakossági HMKE-k és a céges SCTE-k beépített teljesítőképessége és termelése olyan mértékben bővült, hogy

az országos áramellátás (és a kapcsolódó kihívások) tekintetében is megkerülhetetlen tényezővé váltak.

A háztartási és üzleti napelemek szerepe a hazai áramtermelésben kiemelkedő, amit jól tükröz az alábbi grafikon. Ez a grafikon a bruttó üzemirányítási mérések alapján mutatja be a magyar erőművi teljesítmény primer források szerinti megoszlását, valamint az import és export egyenlegét, figyelembe véve a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) és az SCTE (szélerőművek) termelését is. Az ábrán láthatóak a bruttó termelési értékek, amelyek az erőművek saját fogyasztását is figyelembe veszik, de az oldalon elérhető további grafikonok a nettó adatokat is bemutatják, amelyek nem tartalmazzák az erőművek önfogyasztását.

A grafikon és a táblázatban letölthető adatok megmutatják egyebek mellett azt is, hogy

Bizonyos időszakokban a hazai háztartási napelemes rendszerek termelése akár már a Paksi Atomerőmű által generált energiát is felülmúlja.

Egy érdekes példát hozok a legutóbbi hőhullámra, amely július 3-án, csütörtökön csúcsosodott ki. Ezen a napon a klímaberendezések intenzív használata következtében az idei nyár második legmagasabb rendszerterhelési értéke született. A reggel 10 órától délután 4 óráig tartó időszakban a háztartási kiserőművek (HMKE) folyamatosan nagyobb mennyiségű energiát termeltek, mint a paksi atomerőmű. Érdemes megjegyezni, hogy ez a helyzet részben annak volt köszönhető, hogy az egyik paksi blokk karbantartás miatt leállt.

Az ábra és a hozzá tartozó adatok alapján világossá válik, hogy az adott napon a hazai áramtermelés - beleértve a HMKE-ket és SCTE-ket is - reggel 9-től délután 5-ig meghaladta a tavaly júliusban rögzített nyári rendszerterhelési rekordot (7036 megawatt - MW). A napenergia csúcstermelési időszakában, amely jellemzően a dél körüli órákra esik, a termelés közelítette a 9000 MW-ot.

Érdemes megjegyezni, hogy a rendszerterhelés fogalma a HMKE-k (Háztartási Méretű Kiserőművek) és SCTE-k (Szélenergia Termelő Egységek) figyelembevételével értendő. Ezen kiegészítésekkel együtt a MAVIR grafikonján a kiterjesztett teljes terhelés értéke jelenik meg. Az adott napon a kiterjesztett teljes terhelés csúcsértéke délután fél 4 körül rövid időre meghaladta a 7400 MW-ot, míg ekkor a bruttó rendszerterhelés csupán 5446 MW volt. Este fél 8 után a rendszerterhelés elérte a maximális 6657 MW-ot, amikor a napelemek termelése már jelentősen csökkent, így a kiterjesztett teljes terhelés ekkor 6842 MW-ra nőtt.

A hazai termelés reggel 8 és délután 4 óra között a teljes belföldi áramigényt túllépte, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban Magyarország ismét nettó áramexportőrként működött.

Ugyancsak július elején került ki a rendszerirányító honlapjára a megújuló források teljes hazai erőművi termelésben betöltött arányát bemutató grafikon is. Az ábra szemléletesen illusztrálja, hogy a megújulók - amely elsöprő többségében napelemeket takar - a hazai termelésnek akár a háromnegyedét is adhatják a napenergia-csúcstermelési időszakokban, a Paksi Atomerőmű folyamatos termelése mellett is.

Az alábbi grafikon szemlélteti, hogy a hazai megújuló energiaforrások termelése hogyan viszonyul a pillanatnyi áramfogyasztáshoz, más néven a rendszerterheléshez. Az ábrán világosan látszik, hogy a belföldi megújuló erőművek teljesítménye a legintenzívebb napenergia-termelési időszakokban éri el csúcsát.

Már túllépett a teljes magyarországi villamosenergia-felhasználás határán.

Szintén a napokban jelent meg a MAVIR honlapján a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátását nyomon követő grafikon is. A grafikon, illetve az általa megjelenített adatok alátámasztják, hogy a magyarországi áramtermelés karbonemisszója akkor a legkisebb, amikor az egyik legtisztább technológiának számító naperőművek termelése a legnagyobb, tehát a dél körüli órákban.

Az alábbi grafikon a hazai erőművek összesített szén-dioxid-kibocsátásának változásait szemlélteti.

A hazai áramtermelés karbonintenzitásának alakulását szemléltető grafikon, valamint a hozzá kapcsolódó letölthető adatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy részletesen megismerjük a HMKE-k (Helyi Megújuló Energiaforrások) és SCTE-k (Saját Célú Termelési Egységek) kibocsátáscsökkentő hatásait. A karbonintenzitás ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy az erőművek átlagosan mennyi tonna szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, miközben 1 MW villamos energia előállítására kerül sor. Ez az érték fontos indikátora a környezeti hatásoknak, és segít a fenntartható energetikai megoldások értékelésében.

Egy friss grafikon a hazai villamosenergia-rendszer terhelésének karbonintenzitását tárja elénk, amely lényegében az aktuális energiafogyasztás környezetbarát mivoltát tükrözi. Érdekes megfigyelni, hogy ez az érték bizonyos időszakokban jelentős eltérést mutat a belföldi energiaelőállítás karbonintenzitásától. Különösen a kora esti csúcsidőszakban tapasztalható ez a jelenség, amikor a napelemek már nem termelnek, míg a hazai gázerőművek és ligniterőművek termelése fokozódik. Ekkor a hazai energiaellátás karbonintenzitása drámaian megemelkedik, túlszárnyalva a részben vízerőművekből származó importtal kiegészített aktuális rendszerterhelést.

A MAVIR új grafikonjait 2023. október 18-án jelentette meg, hogy megfeleljen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 számú irányelve, a RED III (Megújuló Energia Irányelv 20(a) cikk) és a kapcsolódó villamosenergia-törvény (VET) követelményeinek. A dokumentum hivatalos közzététele 2025. július 3-án történt.

A MAVIR villamosenergia-rendszer aktuális termelési és forrásösszetételi állapotát mutató adatbázisában itt lehet böngészni, ahol a fentiek mellett további új, illetve számos régebb óta elérhető diagram is elérhető.