Egy kicsiny barna bogár váratlanul komoly fenyegetést jelentett a Pannonhalmi Főapátság kincsekkel teli könyvtárára.
A klímaváltozás súlyosan érintette a Pannonhalmi Bencés Főapátság egyik ikonikus szimbólumát, a több mint egy évszázados fenyőfákat, amelyek immár a múlté. Jelenleg pedig egy újabb kihívással néznek szembe: a könyvtárukban elszaporodott kártevők miatt 200 ezer kötet könyvet kell fertőtleníteniük.
"Ezek közül nincs már meg egyetlenegy tárgy sem" - mutat Dejcsics Konrád atya, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója az 1090 körül, Szent László által kiadott oklevélre, amely tételesen felsorolta a kolostor kincseit: nemcsak az arany- és ezüstkereszteket, gyertyatartókat, miseruhákat, hanem - az első magyarországi könyvtári katalógusként - 70-80 kódexet is.
A viharos magyar történelem tükrében igazi csodának számít, hogy a 996-os megalapítása óta szinte megszakítás nélkül működő bencés kolostor Pannonhalmán ma is virágzik, és továbbra is őrzi a szerzetesség kultúráját, amely Európában olyan jelentős szerepet játszott. Uros apát 1242-ben bátor kiállásával megakadályozta a mongol támadást a kolostor falai alatt, ám a törökökkel szemben sajnos nem tudták megvédeni ezt a szent helyet. Az akkori időkben újra divatba jött, drága és korszerű nyomtatott könyvek azonban a régi, értékes kódexek helyett kerültek előtérbe, és a jogi érvényességgel bíró oklevelek is fontos szerepet játszottak. Békeidőben ismét nekiláttak a könyvgyűjtésnek, de a XVIII. század végén II. József rendeletei súlyosan érintették a bencés rend életét; a kolostor több mint négyezernyi könyvének jelentős része egyszerűen kárbaveszett, mivel a kincstár árverésre bocsátotta azokat. A rend 1802-es újjáéledése után csupán 757 kötetet tudtak visszanyerni az elveszett kincsek közül.
Mivel az oktatási intézmény keretein belül alakultak újjá, egy jelentős könyvtárfejlesztési projektbe kezdtek. Az 1820-as évek végén megvalósult könyvtárépület mindössze hat év alatt bővítésre szorult. Az üres polcok gyorsan megteltek, a gondos gyűjtés, vásárlás és örökségek révén mára már közel 400 ezer kötet gazdagítja az állományt.
Ez került most veszélybe, a történelemben először nem az ember, hanem a természet miatt.
Az állományt egy apró, mindössze 2-4 milliméteres rovar, a kenyérbogár támadta meg. Ez a kis lény, ahogy a neve is sugallja, a lisztből készült élelmiszerek szerelmese, és jellemzően az emberi környezetben található meg. Ha azonban a lisztet nem találja, az enyvet sem veti meg, amelyet a könyvek gerincében is fellelhet. Itt rakja le petéit, amelyek aztán a papír és bőr tápanyagait is előszeretettel fogyasztják. Születésük után pedig át kell rágniuk magukat a burkon, hogy végre a szabadba repülhessenek.
