Egy kutatás alapján a jégkorszakok megjelenése meglepően rendszeres mintázatok szerint zajlott.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Föld éghajlatának elmúlt egymillió évben végbement változásait elemezte, és összevetette azokat bolygónk Nap körüli keringésének sajátosságaival. A vizsgálat során három kulcsfontosságú paramétert vettek górcső alá: a Föld tengelyének dőlésszögét, a bolygó hullámmozgását, valamint az enyhén elliptikus pályát. Ezek az aspektusok segítettek a kutatóknak abban, hogy mélyebb megértést nyerjenek a klímaváltozások mögött álló mechanizmusokról.
"Az utóbbi 900 ezer év jégkorszakaival és visszamelegedéseivel kapcsolatban sikerült megerősítenünk a paraméterek alapján, hogy miért éppen akkor következtek be ezek az események" – nyilatkozta Stephen Barker, a Cardiffi Egyetem professzora és a paleoklimatológia elismert szakértője, aki a kutatócsoport vezetőjeként az AFP francia hírügynökségnek adott interjújában osztotta meg eredményeiket.
A Föld történetében már hosszú idő óta váltakoznak a jégkorszakok és a melegebb klimatikus időszakok. Az utolsó jégkorszak körülbelül 11 700 évvel ezelőtt zárult le, megnyitva az utat a mai éghajlati viszonyok előtt.
A hőmérséklet és a Föld keringése közötti kapcsolat már régóta foglalkoztatja a tudósokat. Korábban is felvetették azt a gondolatot, hogy a bolygónk éghajlati viszonyai a Föld pályájának alakulásával összefüggésben változnak, mivel ez a pálya ciklikusan befolyásolja a napfény mennyiségét, amely eléri a Földet. Most viszont először sikerült egyesíteni és egy időben elemezni ezt a három tényezőt, lehetővé téve a jégkorszakok kialakulásának pontosabb megértését, és annak kiderítését, hogy miért következtek be ezek a drámai éghajlati változások - magyarázza Barker.
Ez az elemzés alátámasztja azt a megállapítást, hogy az éghajlati ciklusok nagyrészt előre jelezhetők voltak, és nem véletlenszerűen, hanem egyértelműen követhető mintázatok szerint zajlottak le – emeli ki Lorraine Lisiecki, a kutatás egyik társszerzője, aki a kaliforniai Santa Barbara Egyetem professzora.
A Science című neves tudományos lapban megjelent kutatásuk révén a tudósok képesek voltak meghatározni, hogy mikor következett volna be a következő jégkorszak, ha az emberi tevékenység által előidézett globális felmelegedés nem befolyásolta volna ezt a természetes ciklust.
Ha az ipari forradalom nem zajlott volna le, és az üvegházhatású gázok tömeges kibocsátása elmarad, akkor Barker szerint "a következő 11 000 év során valószínűleg egy újabb jégkorszak köszöntött volna ránk".
