Elindult a Segitsparajdon.ro weboldal, amely lehetőséget kínál a helyi adománygyűjtésekbe való bekapcsolódásra | Vajdaság MA

A Korond-patak a Só-szorosnak azon a részén 2025. június 8-án, ahol a parajdi sóbányába a múlt hónapban betört a víz. A parajdi sóbányát május 6-án zárta le a katasztrófavédelem, miután a heves esőzések nyomán a Korond-patak vize betört a tárnákba. A víz néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Megnyitotta kapuit a Segitsparajdon.ro weboldal, amely lehetőséget kínál a helyi adománygyűjtésekhez való csatlakozásra - tájékoztatott az MTI-nek hétfőn a portált indító Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

A honlap célja, hogy a bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település megsegítésére indult helyi kezdeményezések eljussanak a magyar közösségekhez Erdélyben, a Kárpát-medencében, valamint a román anyanyelvű adományozókhoz is.

A weboldalon megtalálhatók az adományokat gyűjtő egyesületek információi, valamint a parajdi bányakatasztrófával összefüggő leglényegesebb kérdésekre is választ nyújtanak azok számára, akik segíteni szeretnének.

A támogatók három célra - a parajdi családok megsegítésére, a turizmusból élők támogatására és a turizmus újraindítására - adakozhatnak.

A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye által kezdeményezett támogatási akció célja, hogy segítséget nyújtson a nehéz helyzetbe került családoknak. A gyűjtés kedvezményezettjei között találjuk a kitelepített személyeket, a rászorulókat és azokat, akik elvesztették munkahelyüket. Az érintettek számára élelmiszerre, gyógyszerekre, fűtési költségek fedezésére, szállás biztosítására, valamint a kiesett jövedelem kiegészítésére várják az önzetlen felajánlásokat.

A Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület adománygyűjtése a helyi turizmusban dolgozók megsegítésére irányul, kifejezetten a parajdi közösség tagjaira fókuszálva, akik megélhetésük szempontjából a turizmusra támaszkodnak.

A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás elindította adománygyűjtési kampányát, amelynek célja a turizmus újjáélesztése. Az összegyűlt adományokat Parajd turisztikai értékeinek népszerűsítésére és a látogatók vonzására fordítják, hogy a település gazdag kulturális és természeti öröksége még több érdeklődőt vonzhasson.

"A kaláka, a közösségi munka és a felelősségvállalás évszázadok óta összeköt bennünket. Ma is elengedhetetlen, hogy minél több szív dobbanjon Parajdért. Ezért arra kérek mindenkit: adjatok, ha módotokban áll, és hívjátok meg barátaitokat, ismerőseiteket is, hogy csatlakozzanak!" - buzdította az adományozásra Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közösségi oldalán.

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége által fenntartott weboldal mind magyar, mind román nyelven hozzáférhető.

A parajdi sóbánya sorsa nem csupán egy helyi probléma, hanem figyelmeztetés is arra, hogy az Európai Unió kohéziós politikájának figyelembe kellene vennie a régiók sajátos kulturális és gazdasági örökségét. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke hangsúlyozta az MTI-nek küldött hétfői közleményében, hogy ha ez elmarad, Európa nem csupán gazdasági értékeit kockáztatja, hanem identitását is.

Az SZNT elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés képviselőiként június 25-én Brüsszelben, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési (REGI) szakbizottsága előtt fognak meghallgatáson részt venni.

Kiemelte: kezdeményezésük nem csupán elméleti jogi lépés, hanem olyan konkrét eseményekre és célokra irányul, amelyek valóságos hatással bírnak.

"A kohéziós politika fejlesztésére irányuló elképzelés teljes mértékben kapcsolódik a Parajdon, az idei év május végén és júniusban lezajlott eseményekhez" - emelte ki. Hozzátette: Románia június elején aktiválta az EU vészhelyzeti mechanizmusát annak érdekében, hogy megelőzze a parajdi sóbányában történt katasztrófa további következményeit.

A parajdi események kapcsán Izsák Balázs rávilágított az EU kohéziós politikájának három fontos aspektusára. Az egyik középpontjában a régiók sebezhetősége áll, valamint annak a kohéziós politikára háruló felelőssége.

Kifejtette, a parajdi bányakatasztrófa "nem csupán egy természeti csapás, hanem egy régió kollektív történelmi és kulturális örökségének veszélyeztetése". Példa arra, mi történik, ha a kohéziós politika nem ismeri fel a helyi értékek és örökségek védelmének fontosságát - húzta alá.

Az SZNT elnöke kiemelte a kulturális tájak törékenysége és a regionális identitás közötti szoros kapcsolatot, hangsúlyozva, hogy a Sóvidék egy olyan különleges kulturális térség, ahol a sóval összefonódó életforma – mint a bányászat, kereskedelem, gyógyturizmus és a népi hagyományok – nem csupán gazdasági örökséget képvisel, hanem alapvető részét képezi a közösség identitásának is.

"Egy ilyen hely elvesztése - fizikai vagy kulturális értelemben - a regionális identitás elvesztéséhez vezethet" - szögezte le.

Izsák Balázs a rugalmasság hiányára is felhívta a figyelmet az EU jelenlegi kohéziós politikájában. Szerinte a parajdi események rávilágítanak arra, hogy a jelenlegi uniós kohéziós eszközök nem eléggé rugalmasak ahhoz, hogy az ilyen regionális katasztrófákra gyorsan és hatékonyan reagáljanak.

"Sürgető szükség van arra, hogy a régiók sajátosságai - beleértve kulturális örökségüket - erősebben érvényesüljenek a kohéziós politikai tervezésben" - mutatott rá a közleményben. Az SZNT-elnök szerint ebben a tervezésben kiemelt szerep juthat a helyspecifikus megközelítésnek (place-based approach).

Az SZNT március 4-én terjesztette elő polgári kezdeményezését az Európai Bizottságnak, amely a nemzeti régiók kérdésével foglalkozik.

A Kohéziós politika a régiók egyenlősége és a regionális kultúrák fenntarthatósága érdekében indított polgári kezdeményezés szorosan kapcsolódik az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkéhez. Ez a cikkely meghatározza azokat az uniós területeket, amelyek a kohéziós politika keretében kiemelt támogatást élveznek, ezzel elősegítve a különböző régiók közötti egyenlőség és a helyi kultúrák megőrzésének céljait.

Az SZNT határozottan úgy véli, hogy a nemzeti régiók is jogosan szerepelnek ebben a felsorolásban.

A polgári kezdeményezés aláírói arra kérik az uniót, hogy a kohéziós politikájában kiemelt figyelmet fordítson azokra a régiókra, melyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátosságaik tesznek egyedivé a környező területekhez képest.