Első alkalommal mindig újra felbukkantak.

A Videoton FC, amely a 2024-2025-ös idényben még Fehérvár FC néven szerepel, harmadszor találta magát a magyar labdarúgás második vonalában, ahol most újra a visszajutásért küzd. Az egyesület történetében 1969-ben és 2000-ben zökkenőmentesen sikerült visszakerülni az élvonalba, így most érdemes visszatekinteni az akkori csapatok teljesítményére, mielőtt az idei NB II-es szezon kezdetével újabb kihívások elé néznek.

Nagy lelkesedéssel és ígéretes fiatal tehetségekből álló csapattal vágtak neki az új idénynek. Az első mérkőzés azonban nem alakult kedvezően: a Zalaegerszegi TE ellen 3-0-s vereséget szenvedtek el. Ezen a találkozón a következő összeállításban léptek pályára: Tímár (Horváth I.) - Kovács I, Posch, Fejes, Borsányi, Kerecsényi - Wollek, Pataki (Burka), Nagy II, Karsai, Csukovics. A kezdeti csalódást követően azonban a csapat gyorsan összeszedte magát, és zsinórban öt mérkőzést nyertek meg, méghozzá több alkalommal is jelentős gólkülönbséggel. A Békéscsabai Előre ellen Karsai László mesterhármasával és Nagy II. János góljával 4-0-ra diadalmaskodtak, míg a MÁV Előre ellen 3-2-es eredménnyel zárták a meccset. A Várpalotai Bányász ellen 3-1-re, a Győri Dózsa ellen 1-0-ra, és a Szolnoki MTE ellen 5-0-ra nyertek. Az őszi szezon további részében sem csökkent a lendületük: mindössze három csapat tudta megverni őket, a Ganz Mávag és az Oroszlányi Bányász 2-1-re, míg a Szegedi EOL 4-0-ra kerekedett felül rajtuk. Ennek ellenére az őszi szezont 25 ponttal zárták, amellyel az élen végeztek: 12 győzelem, 1 döntetlen és 4 vereség volt a mérlegük.

Az őszi remeklés után a tavaszi idény is folytatódott a csapat számára, méghozzá hasonlóan figyelemre méltó teljesítménnyel. A Békéscsabai Előre ellen 4-2-es győzelmet arattak, míg a MÁV Előre ellen egy szoros 2-1-es sikerrel zárták a mérkőzést. Noha a Várpalotai Bányász egy 2-1-es eredménnyel megtréfálta őket, a csapat tavasszal csak kétszer szenvedett vereséget: a Budapesti Spartacus ellen 3-2-re, és a Pécsi Bányász ellen 5-1-re kaptak ki. Továbbá, két döntetlent is jegyeztek: a Miskolci VSC ellen 0-0-ra, és a Szegedi EOL ellen 1-1-re zárultak a találkozók, de a többi mérkőzés mind piros-kék diadallal végződött. A szezon utolsó összecsapásán, november 30-án, 2000 szurkoló előtt sikerült visszavágniuk a ZTE-nek, 4-2-es eredménnyel diadalmaskodtak. A csapat felállása a következőképpen alakult: Tímár -- Posch, Nagy III., Fejes, Borsányi (Kovács J., Kerecsényi - Pintér L., Pataki (Burka), Nagy II., Karsai, Csukovics. A fehérvári gólokat Csukovics, Nagy II., Karsai és Kovács J. szerezték. Az 1969-es idény során összesen 51 pontot gyűjtöttek, 24 győzelem, 3 döntetlen és 7 vereség mellett. Ezzel a teljesítménnyel a tabella élén végeztek, és második alkalommal történetük során feljutottak az első osztályba.

A legkiválóbbak közül kiemelkedett Karsai László, aki szenzációs teljesítménnyel tűnt fel az 1969-es NB I/B-s szezonban, ahol 32 mérkőzés alatt 34 gólt szerzett. Mellette nem hagyhatjuk figyelmen kívül Fejes Gábort, aki a Videoton színeiben válogatott játékossá vált, valamint Kovács Józsefet, akit a "magyar Beckenbauer" néven ismerünk. Ezen kívül említést érdemelnek a fiatal tehetségek is, mint Wollek Tibor, Nagy II János és Nagy III János, akik szintén hamarosan az "A" válogatott keretébe kerültek.

A rendszerváltás utáni időszakban a sportegyesület anyagi helyzete komoly válságba került. Brávácz Ottó elnök bátor lépéseinek köszönhetően a Waltham partneri kapcsolata révén a helyzet valamelyest stabilizálódott. Ezt követően megjelentek a nagyszabású ígéretek: a Videoton a Parmalat család tagjává vált, olyan neves klubok társaságában, mint a Parma vagy a brazil Palmeiras. 1996-tól a névben is megjelent a Fehérvár, azonban ekkor kezdődött el a lassú, vagy talán nem is annyira lassú, de annál drámaibb hanyatlás. A mélypont 1999-ben következett be, amikor a Videoton FC Fehérvár azonos pontszámmal zárta a szezont a Balaton TV-Siófok FC-vel, és ezzel kiesett az élvonalból. Az egyesület célja ezúttal is a minél gyorsabb visszatérés volt a legjobbak közé. A klubvezetés végül úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a korábbi edző, Verebes József szerződését, és Csank Jánost kérte fel a csapat irányítására. A volt szövetségi kapitány érdeklődéssel fogadta a felkérést, tudva, hogy a Videoton nem csupán egy átlagos másodosztályú egyesület, így egy évre szóló szerződést kötött. A felkészülés megkezdődött, huszonhat játékossal vágtak neki a feladatnak, ahol számos új érkező és távozó is akadt. A védő Gáspár Endre és a csatár Lendvai Péter a III. Kerület FC-ből, a középpályás Csató Sándor és a csatár Fodor Tibor a Győri ETO-ból, míg a kapus Németh Gábor a Haladástól érkezett. Továbbá, a csatár Németh Tamás a ZTE-ből, a középpályás Zombori Zalán pedig a Vasas Danubius Hotelstől csatlakozott a csapathoz. Két hátvéd, Lévai András és Udvari Tamás a Vác FC-Zollner-től erősítette a Fehérvárt, míg a Gázszer FC-től kölcsönben lévő középpályás, Császár Krisztián is visszatért a klubhoz.

A bajnokság kiemelkedően sikeresen indult, hiszen a Milinte csapata, amelynek tagjai Lévai, Udvari, Gáspár, Csató S. (Tóth A.), Horváth Cs., Zombori Z. (Szalai T.), Fodor T., Németh T. és Kiss I. (Lendvai) mellett Waltner is, remek formát mutatott. Az Érdi Sport ellen Csató Sándor góljával 1-0 arányban diadalmaskodtak, majd sorra hozták el a három pontot a Kaposvári Rákóczi, a III. ker TVE, a Pécsi MFC és a Kecskeméti FC ellen is. Az első alkalom, amikor nem tudtak győzni, a Dunakeszi MÁV Adtrans otthonában következett be, ahol 1-1-es döntetlent játszottak a 6. fordulóban. A csapat folytatta fergeteges menetelését, és a szezon végére a húsz csapatos mezőnyben óriási fölénnyel nyerte el az aranyérmet. Rekordot állítottak fel, hiszen 101 pontot gyűjtöttek be, 32 győzelemmel, 5 döntetlennel és mindössze egy vereséggel zárták a szezont, amely a Szolnoki MÁV-Neusidler mérkőzésen történt (1-3).