Európa vezetői pánikba estek, miután Trump megbízottja bejelentette, hogy a kontinens politikai elitje nem lesz része az ukrajnai béketárgyalások folyamatában.
Európa vezetői a következő héten egy különleges csúcstalálkozón találkoznak, hogy áttekintsék az ukrajnai konfliktus jelenlegi állapotát. A rendezvény célja, hogy reagáljanak az Egyesült Államok és Oroszország között zajló béketárgyalásokra, amelyek Európa részvétele nélkül zajlanak, és amelyek várhatóan komoly következményekkel járhatnak a kontinens biztonsági helyzetére.
Európa vezetői rendkívüli találkozót tartanak, miután kiderült, hogy a kutya nem kíváncsi az álláspontjukra Ukrajna ügyében - írja a BBC. A párizsi csúcstalálkozón várhatóan részt vesz Sir Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke is, aki a helyzetet "nemzedékünk egyik legfontosabb biztonsági kérdésének" nevezte. Starmer hangsúlyozta, hogy Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a NATO-ban és az Ukrajnát érintő biztonságpolitikai döntésekben.
A rendkívüli csúcstalálkozó összehívásának mögött egyre fokozódó aggodalom húzódik meg: sokan attól tartanak, hogy az Egyesült Államok önálló tárgyalásokat kezdeményez Oroszországgal Ukrajna jövőjéről, anélkül, hogy Európa ténylegesen részt venne a folyamatban. Donald Trump ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy bár az európai vezetőkkel folynak konzultációk, a béketárgyalásokon ők nem kapnak szerepet.
A következő napokban Szaúd-Arábiában egy jelentős diplomáciai eseményre készülnek, ahol amerikai és orosz képviselők fognak találkozni. Az Egyesült Államok kormánya úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna is részt vehet a megbeszélésen, ám Zelenszkij elnök határozottan cáfolta ezt, kijelentve, hogy hivatalos meghívót nem kaptak.
Kellogg kijelentése, miszerint a korábbi tárgyalások azért fulladtak kudarcba, mert "túl sok fél vett részt bennük", komoly aggodalmat keltett Ukrajnában és az európai szövetségesek körében. "Lehet, hogy ez kellemetlen, de őszintén mondom" - tette hozzá.
Az Uniót továbbra is árnyékként követi a 2015-ös minszki megállapodás kudarca, amely a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére irányult. Franciaország és Németország közvetítésével életre hívott egyezmény sajnos nem tudta tartósan megállítani a harcokat a Donbász térségében.
Sir Keir Starmer világosan megfogalmazta célját: az Egyesült Államok és Európa szorosabb együttműködésének elősegítése, hogy a nyugati országok egyetértésben lépjenek fel Ukrajna védelmében. A brit miniszterelnök a hónap végén Washingtonba utazik, ahol Donald Trumppal találkozik, hogy megossza és megvitassa az európai vezetők álláspontját. Ezt követően várhatóan újabb megbeszélésre kerül sor, amelyen az európai vezetők és Volodimir Zelenszkij is részt vesznek, hogy erősítsék a támogatást Ukrajna számára.
"Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az Egyesült Államok és Európa szoros együttműködése fennmaradjon. Nem engedhetjük meg, hogy a szövetségünkön belüli nézeteltérések eltérítsenek minket a külső kihívásokkal szembeni figyelmetől" - emelte ki Starmer.
Kiemelte: "Ez egy rendkívüli történelmi pillanat, amikor szembesülnünk kell a globális valósággal és az Oroszországból származó kihívásokkal. Európának fokozott szerepet kell vállalnia a NATO keretein belül, miközben szoros együttműködésben az Egyesült Államokkal közösen dolgozunk Ukrajna jövőjének biztosításán."
Radoslaw Sikorski, a lengyel külügyminiszter, úgy véli, hogy Emmanuel Macron francia elnök hívta össze az európai vezetők csúcstalálkozóját, habár a francia elnök ezt még nem tette hivatalosan közzé. Sikorski szerint Trump "felderítéssel egybekötött csatát" vív, ami azt jelenti, hogy próbára teszi a reakciókat, majd ennek alapján módosítja a politikai álláspontját. Ez a stratégia jól ismert, és Európának is hatékony választ kell adnia rá.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy Zelenszkij nemrégiben arra kérte az európai országokat, hogy fontolják meg egy "európai hadsereg" létrehozását. Egyre többen aggódnak amiatt, hogy az Egyesült Államok nem feltétlenül lesz kész gyorsan reagálni, ha a kontinensnek konfliktus esetén segítségre lenne szüksége.
A müncheni biztonsági konferencia során az ukrán elnök egy fontos üzenetet fogalmazott meg: JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke által elmondottak világosan jelezték, hogy a hagyományos transzatlanti kapcsolatok átalakuláson mennek keresztül, és Európának alkalmazkodnia kell az új helyzethez. Emellett hangsúlyozta, hogy Ukrajna "soha nem fogja elfogadni azokat a megállapodásokat, amelyeket a háta mögött, a részvételük nélkül kötnek."
A héten Donald Trump nyilvánosságra hozta, hogy hosszas telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, ahol a "nevetséges háború" befejezéséről tárgyaltak. Trump kijelentette, hogy a béketárgyalások "azonnali" megkezdése elengedhetetlen. Ezt követően Trump tájékoztatta Volodimir Zelenszkijt a javasolt terveiről.
Trump azt reméli, hogy a vezetési stílusa lehetővé teszi számára, hogy békét hozzon Ukrajnának. A Putyinnal való közeledése véget vetett a három éve tartó diplomáciai csendnek Moszkva és Washington között.
A bejelentés felidézte Trump 2018-as helsinki találkozóját Putyinnal, ahol a két vezető közel két órán keresztül négyszemközt tárgyalt, majd egy közös sajtótájékoztatón Trump védelmébe vette Oroszországot, amelyet a demokraták a 2016-os amerikai választásokba való beavatkozással vádoltak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, amely beszélgetés a február 12-i Trump-Putyin telefonbeszélgetés folytatásaként zajlott.
A közelgő napokban Szaúd-Arábiában Trump adminisztrációjának magas rangú tisztviselői orosz és ukrán delegációkkal fognak találkozni. Michael McCaul, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke kifejtette, hogy a találkozó célja egy olyan megbeszélés előkészítése, ahol Trump, Putyin és Zelenszkij egy asztalnál ülhetnek, hogy közösen keressenek megoldást a konfliktus békés lezárására.
JD Vance éles bírálatot fogalmazott meg az uniós vezetők irányába a müncheni konferencián, ahol hangsúlyozta, hogy a kontinens legnagyobb kihívása nem Oroszország vagy Kína, hanem belső forrásokból fakad. Vance szerint a vezetők figyelmen kívül hagyják választóik véleményét, különösen az illegális migrációval kapcsolatos kérdésekben. Rámutatott arra is, hogy egyes európai politikai vezetők éppen a romániai elnökválasztás titkosszolgálati beavatkozásával kapcsolatos eseményeket példaként emlegetik, hogy igazolják a német választás "nem kívánt" eredményeinek esetleges eltüntetését. Az alelnök továbbá hangsúlyozta, hogy az EU-tagállamoknak sokkal aktívabban kell részt venniük saját védelmük megerősítésében.
David Lammy, a brit külügyminiszter, hangsúlyozta, hogy Európának sürgősen emelnie kell védelmi kiadásait, mivel "Putyin nem fog eltűnni". Véleménye szerint a jelenlegi, 2%-os GDP-arányos NATO-kötelezettségek mellett a jövőben még magasabb szintű védelmi költésekre lesz szükség a kontinens biztonságának megőrzése érdekében.
