Ez igazán meglepő: a hétvége jelentős részén negatívra fordul az áram ára Magyarországon!
A jövő helyett a jelen gazdasági dinamikái formálódnak át – ezt a témát járja körül a szeptember 4-i Sustainable World konferencia, amelynek középpontjában a fenntartható üzleti szektor hazai képviselői állnak. Itt találkoznak a különböző iparágak szereplői, hogy közösen felfedezzék a fenntarthatóság új lehetőségeit.
A MAVIR pénteken közzétette az április elsejei állapotot tükröző adatokat, amelyek szerint Magyarország naperőművi kapacitása jelentős növekedést mutat. Jelenleg az ipari méretű naperőművek beépített teljesítőképessége elérte a 4442 MW-ot. Ezen kívül a háztartási méretű napelemek száma is figyelemre méltó, hiszen ezek teljesítménye 2733 MW-ra rúg, és a darabszámuk már meghaladta a 300 ezret. Emellett az országban további 537 MW kapacitású ipari méretű naperőművek működnek, amelyek saját célra termelnek energiát.
Így tehát összesen már 7712 MW-nyira rúg a beépített teljesítőképesség, ami 452 MW-os növekedést jelent az előző év végéhez viszonyítva. Érdemes megemlíteni, hogy ez az új adat már valamelyest túllépi a valaha mért legmagasabb országos bruttó rendszerterhelést.
Fontos megemlíteni, hogy a hazai villamosenergia-rendszer összes beépített kapacitásának (11,992 MW) 64%-át a közel 306 ezer darab, változatos méretű naperőmű képviseli.
A 4442 MW kapacitású, ipari méretű naperőmű ma délelőtt a termelési csúcsát körülbelül 3500 MW-nál érte el (ld. az alábbi ábrán a narancssárga zónát), miközben a háztartási naperőművek teljesítménye a kora délutáni órákban közel 1700 MW-ra emelkedett, míg a saját célra termelő erőművek elérték a 230 MW-ot. Így együtt összesen meghaladták az 5000 MW-ot, számos negyedórán keresztül fenntartva ezt a szintet. Eközben, amint azt az alábbi ábrán a szürke vonal jelzi, a rendszerterhelés – vagyis a hálózat összes vételezési igénye – a reggeli 4500 MW-ról 3500 MW körüli értékre csökkent.
Éppen ezért a MAVIR rendkívül magas, 2500 MW-ot meghaladó áramexportot kénytelen végrehajtani, mégpedig egy kedvezőtlen, negatív árkörnyezet közepette.
Éppen erre mondta azt a minap Lantos Csaba energiaügyi miniszter, hogy ez a helyzet nagyon nem jó biznisz az országnak, hiszen aztán az esti-éjjeli órákban sokkal magasabb áron kényszerül importra, és ezért az energiatárolási kapacitások növelése kulcsfontosságú.
A fentiekből, és az Európa-szerte szintén gyorsan növekvő naperőművi penetrációból, az összekapcsolt európai árampiacból következik az, amit a múlt hétvégén, és a mostani hétvégén is látunk, miszerint a napsütéses tavaszi időben, erősebb besugárzás mellett 11-11 órára negatív tartományba zuhan a nagykereskedelmi áramár a másnapi piacon.
Ez a hétvége 48 órából áll, amelynek 23%-a, azaz ötöde, a napfelkeltétől napnyugtáig tartó időszak jelentős részét öleli fel.
Ez azt jelenti, hogy a piaci környezetben egy önálló naperőmű már nem képes fenntartani magát, mivel a tavasztól őszig terjedő időszakban csupán minimális bevételre számíthat a másnapi piacon. Ezzel szemben a kötelező átvétel keretein belül működő naperőművek fix, kedvező áron értékesíthetik termelésüket, így a piaci értékesítésből származó alacsony árbevételt az ipari energiafogyasztókra hárítják. Ez viszont negatívan befolyásolja a versenyképességüket.
Múlt hétvégén vasárnap kora délután mínusz 70 euróra zuhant az ár 1 és 2 óra között, ami az elmúlt évek egyik legalacsonyabb órás áramára volt a másnapi piacon; a mostani hétvégén a legalacsonyabb érték a ma 2-3 óra közötti időszakra mínusz 34,5 euró/MWh-t jelent. Az alábbi, e hétvége két napjának órás árait mutató grafikon jól értékelteti, hogy a napközben negatív tartományba hulló piaci ár az esti órákban, naplemente körül a megugró áramkereslet mellett kilő 150-220 eurós magasságba, azaz a napon belüli ár volatilitás rendkívül nagy. Amint a Portfolio e heti Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján több előadó is rámutatott: ez a korábbi évekhez képest extrém volatilitás várhatóan még évekig fennmarad kellő mértékű energiatárolási kapacitások hiányában, sőt akár még fokozódhat is.
