Féláron kínálják a kisvárdai csigafeldolgozót, miután az állami milliárdos támogatás ellenére megbukott. A G7 cikkében részletesen bemutatják a gazdasági helyzetet és a mögöttes okokat, amelyek a csigafeldolgozó sorsához vezettek.

Becsült értéke feléért árulják a jelentős részben állami támogatásból felhúzott, 2019-ben átadott, de alig két évvel később bedőlt kisvárdai csigafeldolgozó gyárat.
Tágabb kontextus: a csigaszedésnek és exportnak komoly hagyománya van Magyarországon. Már az ötvenes években is szolgáltak fel Franciaországban itthon gyűjtött éticsigát, a hetvenes-nyolcvanas években pedig látványosan felpörgött a kivitel.
Előzmények: a zalai üzemet is működtető csoport 2017-ben jelentette be, hogy tovább terjeszkedik. Ebben az évben tették le a kisvárdai gyár alapkövét is a korábbi fejlesztési miniszter, Seszták Miklós jelenlétében.
Számokban: az Eximbank 2017-ben összesen 4,9 milliárd forintot hitelezett a cégnek a Növekedési Hitelprogram keretében. A 2018-as a cégpapírok már a Külügyminisztérium 2,6 milliárdos támogatását is feltüntetik, 2019-ben pedig újabb 165 millió forint exportélénkítő hitelt kaptak.
Alulnézetből nézve: az árverési hirdetmény (pdf formátumban) alapján a 35 ezer négyzetméteres, teljes mértékben közművesített ipari ingatlanon több milliárd forintos jelzálogjoggal rendelkezik az Exibank, valamint a külgazdasági és külügyminisztérium is.