Ha a Gazdasági Versenyhivatal nem lép közbe, akkor Brüsszel jöhet a képbe: a magyar sajtócégek a költségvetési reklámtámogatások ügyében indítanak jogi eljárást, ahol 450 milliárd forint sorsa forog kockán.

A Magyar Hang kiadója és egy másik, egyelőre névtelenséget kérő hazai médiavállalatnak elege lett a kormányközeli médiumok pénzügyi túltámogatásából. Hétfő reggel panaszt nyújtottak be az Európai Bizottságnál, tiltott állami támogatás miatt, a magyar reklámpiac torz működésére hivatkozva.

A panaszosokat egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda, az Euclid Law képviseli. Nem akármilyen szakértői hátteret sikerült felvonultatniuk: a panasz gazdasági és adatelemzését Kai-Uwe Kühn professzor, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza készítette egy kutatócsoport támogatásával.

Az ügy előzménye a 2020-as "Minden élet számít" kormányzati kampány, amelyben a koronavírus elleni védekezés fontosságát hirdették - bár úgy tűnik, a kormányfüggetlen hetilapok olvasóinak élete mégsem számított annyira, hogy őket is figyelmeztessék a veszélyekre. Pedig a számok egyértelműek: míg a kormánypárti hetilapok összesen 58 ezer példányban fogytak hetente, addig a független lapok valamivel többet, 64 ezret értékesítettek. A kormányzati hirdetések elosztásánál azonban nyoma sem volt ennek az egyensúlynak.

A Magyar Hang újságírója rendkívüli kitartással és közel száz munkaórát belefektetve kutatta fel az adatokat. A Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban végezte el a munkáját, ahol tíz különböző kiadvány közel ötszáz számának 35 ezer oldalát tanulmányozta át, miközben a hirdetéseket egy kockás füzetbe jegyezte. Az eredmények megdöbbentőek: 2020-ban a kormánypárti sajtó összesen 513 oldalnyi állami hirdetést kapott, ebből 300 oldal a közvetlen kormányzati hirdetésekből, míg 213 oldal állami vállalatoktól származott. Ezzel szemben a hat kormányfüggetlen lapban egyetlen oldalnyi kormányhirdetés sem bukkant fel. Ez a különbség listaáron, kedvezmények nélkül számolva, 1,04 milliárd forintnyi eltérést jelent.

A lapkiadó először hazai úton próbálkozott: tavaly októberben a Gazdasági Versenyhivatalnál tett bejelentést a Mediaworks kapcsán, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés ügyében. A GVH azonban hosszas mérlegelés után idén márciusban úgy döntött, nem indít versenyfelügyeleti eljárást. Ekkor döntöttek a panaszosok a nemzetközi színtérre lépés mellett.

A panaszosok számításai alapján 2015 óta a kormányhoz közel álló médiák összesen 1,1 milliárd euró (kb. 450 milliárd forint) értékű illegális állami támogatásban részesültek, ami drámaian torzította a piaci viszonyokat. Az előterjesztés szerint a kormányhoz tartozó, egyébként veszteséges vállalatokat mesterségesen életben tartják, ezzel kárára válva a nyereséges, független médiáknak. Ráadásul a reklámbevétel elosztása olyan jutalmazási rendszerként működik, amely kedvez a kormánypárti tartalommal rendelkező tulajdonosoknak.

Az ügy kimenetele rendkívüli fontossággal bír: amennyiben az Európai Bizottság helyt ad a bejelentett panaszra, a kormányhoz közeli médiumoknak mintegy 450 milliárd forintnyi tiltott támogatást kellene visszafizetniük a magyar államkasszába. Az ilyen döntések nem példa nélküliek; emlékezetes, hogy a MALÉV 2012-es csődjéhez is hasonló EU-s határozat vezetett, amikor a Bizottság kötelezte a légitársaságot 88 milliárd forintnyi tiltott állami támogatás visszafizetésére.

Érdekesség, hogy az Európai Bizottság már 2019 óta vizsgálódik a kormánypárti médiaholding körül egy korábbi hasonló panasz alapján, bár ez a vizsgálat hat év alatt nem vezetett eredményre. Margrethe Vestager versenyjogi biztos annak idején röviden nyilatkozott is az ügyről, de azóta csend van.

Az ügy mögött húzódó tét messze túlmutat a pénzügyi vonatkozásokon: ahogyan a panaszosok is hangsúlyozzák, a folyamat nem csupán a médiapiacot érinti, hanem az állampolgárok információhoz való jogát is veszélyezteti. Az Európai Bizottság is többször hangsúlyozta, hogy a médiapiacon tapasztalható sokszínűség hiánya sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint más szektorokban, és jelentős sérelmeket okoz a fogyasztóknak is.