Lehetséges, hogy a parajdi sóbánya katasztrófáját hódok tevékenysége idézte elő?

A parajdi katasztrófát elsősorban a Korond-patak hirtelen megemelkedett vízszintje, valamint a 2012-ben megkezdett, de máig befejezetlen mederszabályozási munkálatok okozták.

A szakértők megállapításai szerint a vízhozam több mint százszorosára emelkedett, ami óriási terhet ró a bánya szerkezetére. Noha az esőzések mostanra véget értek, a legfontosabb feladat az, hogy megakadályozzák a bánya beomlását.

Daniel Diaconu professzor, a Bukaresti Egyetem Földrajztudományi Karának oktatója a Digi24 televíziónak adott nyilatkozatában elmondta:

A professzor véleménye alapján a parajdi sóbánya katasztrófáját mind természeti, mind emberi tényezők együttes hatása idézte elő.

A só oldódása egy természetes jelenség, azonban amikor hirtelen hatalmas vízmennyiség, körülbelül 60 köbméter másodpercenként, érkezik, ami messze meghaladja a normál vízhozamot – amely kevesebb mint egy köbméter másodpercenként van – akkor az jelentős nyomást és eróziós folyamatokat indít el a talajban. Ennek következményeként intenzív oldódás is bekövetkezhet, ami súlyos károkat okozott a bánya szerkezetében.

Diaconu megjegyzése szerint a jelenség már régóta tart, és nem újkeletű problémáról van szó. "Úgy gondolom, hogy a hatóságok túlságosan bíztak az alacsony vízhozam stabilitásában, és azt hitték, hogy a patakmeder vízszigetelése elegendő lépés lesz ahhoz, hogy megakadályozza a víz és a sóréteg találkozását. Jelenleg azonban világosan látszik, hogy ez a megoldás nem bizonyult elegendőnek."

A föld mélyén jelenleg kilenc bányakamra rejtőzik, amelyek akár 320 méter mélyre is benyúlnak. Diaconu véleménye szerint szinte lehetetlen technikai szempontból olyan hatalmas vízmennyiséget kiszivattyúzni, amely most a föld alatt található – ezt a vízmennyiséget több millió köbméterre becsülik.