Itt a keserű igazság: vajon tényleg megfékezi a magyar gazdaság fejlődését az agrárium? - Agrárszektor

Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy most Early Bird áron szerezze meg jegyét a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára! Kistermelők és fiatal gazdák számára most mindössze 64.900 Ft + áfa összegért nyílik lehetőségük részt venni az év egyik legkiemelkedőbb és leghitelesebb agráreseményén! A konferencia során átfogó képet kap a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, miközben feltérképezi az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési lehetőségeket. Ezen kívül hasznos üzleti prognózisokat is bemutat, amelyek segítenek a vállalkozások hatékony döntéshozatalában. Ne maradjon le erről az értékes eseményről!

Magyarország gazdasági folyamatai 2025 első felében – ahogyan a 2024-es év során is – kettős jellemzőkkel bírtak. A bruttó hazai termék (GDP) növekedését kedvezően befolyásolta a szolgáltatási szektor által mutatott folyamatos bővülés, továbbá a lakossági fogyasztás élénkülése is, amely a felhasználási oldal szempontjából figyelemre méltó volt.

Ezek a kedvező tényezők azonban nem tudták ellensúlyozni az ipari és mezőgazdasági termelés csökkenését, a beruházások továbbra is alacsony szinten maradtak, ami a bruttó felhalmozás visszaeséséhez vezetett, továbbá a külkereskedelmi egyenleg romlása is súlyosbította a helyzetet.

A KSH adataiból kiderült az is, hogy a 2025. I. félévi inflációs folyamatokra hatással volt, hogy a termelői árak mind az iparban, mind a mezőgazdaságban számottevően, 7,4, illetve 18%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, a külkereskedelemben pedig a termékimport 3,3%-kal drágult. Az építőipar termelői árai 5,6%-kal nőttek. A mezőgazdasági termelői árak jelentős emelkedését elsősorban a gabonafélék, az ipari növények - különösen az olajos magvak -, a gyümölcsök, valamint az állati termékek árának növekedése okozta. Ezzel szemben a zöldségek, a burgonya és az élő állatok termelői ára csökkent.

A mezőgazdasági ráfordítási árak viszonylag mérsékelt, 6,0%-os emelkedése azt eredményezte, hogy a termelői és a ráfordítási árak arányát jelző agrárolló értéke 112%-ra nőtt. Ez kedvező jele annak, hogy a cserearányok a mezőgazdasági termelők számára pozitív irányba változtak. A ráfordítási költségek között a legjelentősebb növekedést a műtrágya és takarmány árak mutatták, előbbi 13%-kal, míg utóbbi 10%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Nemrégiben lapunkban beszámoltunk arról, hogy 2025 első hat hónapjában a műtrágya-forgalmazók összesen 783 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek. Noha ez a mennyiség 1,4%-kal elmaradt az előző év hasonló időszakától, az áremelkedések következtében a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 16,7%-kal, körülbelül 18,5 milliárd forinttal emelkedett, így elérte a 129 milliárd forintot. Érdemes megjegyezni, hogy a legnagyobb 10 műtrágya-forgalmazó vállalat a vizsgált időszakban a teljes műtrágya-értékesítés 85%-át bonyolította le közvetlenül a mezőgazdasági termelők számára.

A magyar gazdaság 2025 első félévében kedvező irányba mozdult el, elsősorban a szolgáltatások folyamatosan növekvő teljesítményének köszönhetően. Ugyanakkor ezt a pozitív tendenciát részben ellensúlyozta az ipar és a mezőgazdaság gyengélkedése. Érdekes módon az építőipar az első negyedévben még csökkent, de a második negyedévben már fellendülésnek indult, így az első félévben végül nem gyakorolt jelentős hatást a GDP volumenváltozására. A szolgáltatási szektoron belül a különböző ágazatok többsége bővülést mutatott, ami reményteli jele a gazdaság jövőbeli fejlődésének.

Korábban az Agrárszektor is beszámolt arról, hogy a termelők komoly kihívásokkal néztek szembe. Tavaly az ágazat összteljesítménye a 2023-as adatokhoz képest csökkent, míg az állattenyésztés területén 4,9%-os növekedés figyelhető meg. Az aszály, a folyamatosan növekvő energia- és munkaerőköltségek, a klímaváltozás hatásai, a geopolitikai feszültségek, valamint a műtrágya- és takarmányárak emelkedése mind hozzájárultak a szektor teljesítményének gyengüléséhez.

2025. június 1-jén hazánk mezőgazdasági területe az előző évinél 1,2%-kal kisebb, 5,0 millió hektár volt. Ennek túlnyomó hányada (82%) szántóként, kisebb része gyepként (15%) hasznosult, a gyümölcsösök és a szőlőültetvények együtt a mezőgazdasági terület 2,8%-át borították. A KSH adatai szerint a gazdálkodók az előző évinél 0,9%-kal kevesebb, 4,1 millió hektár szántót használtak:

A főbb haszonállatfajok 2025. június 1-jén nyilvántartott állománya az előző évhez viszonyítva változásokon ment keresztül, az alábbi módon:

2025 második negyedévében a nemzetgazdaság különböző szektorai közül a közszolgáltatások, valamint a piaci és egyéb szolgáltatások terén tapasztalható volt a foglalkoztatottak számának növekedése. Ezzel szemben a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar területén a munkavállalók száma csökkent az előző év hasonló időszakához képest.

A magyar mezőgazdaságban komoly problémát jelent a munkaerőhiány, különösen az állattenyésztés területén. Míg a gépkezelők és traktorosok keresése viszonylag egyszerűbb feladat, az állatgondozók és gulyások utánpótlása egyre inkább kihívást jelent. Az állattartás ugyanis folyamatos elköteleződést igényel, hiszen ez egy olyan munka, amely nem ismer szünetet - a fiatalabb generációk számára pedig ez a fajta munkarend egyre kevésbé vonzó. A helyzetet tovább súlyosbítja a klímaváltozás, valamint a gazdasági környezet bizonytalansága: a költségek folyamatosan emelkednek, míg az árak vagy csökkennek, vagy stagnálnak.

Az ember sokszor előre elkölt hatalmas összegeket, aztán abban reménykedik, hogy legalább a költségeit visszanyeri.