Új szabályozások és számos egyéb átalakulás - így formálják át a kriptoeszközök világát.
A rendeletmódosítás előírja a tőkekövetelmények alkalmazását a különféle kriptoeszközökkel kapcsolatos kitettségekre, valamint részletes iránymutatásokat ad a kockázatkezelési gyakorlatokra, a felügyeleti adatszolgáltatásra és a nyilvános tájékoztatásra vonatkozóan is.
Az Európai Unió a banki tőkekövetelmények módosításával válaszolt a kriptoeszközök piacán meglévő kockázatok növekedésére. A Portfolio jelentése szerint ez a lépés azt a célt szolgálja, hogy a hitelintézetek megfelelően felkészüljenek a potenciális kockázatokra, amelyek a kriptovaluták iránti kitettségükből adódhatnak.
A módosítások új tőkekövetelményeket határoznak meg a különböző kriptoeszköz-kitettségekre vonatkozóan, és érintik a kockázatkezelés, a felügyeleti adatszolgáltatás, valamint a nyilvánosságra hozatal területeit is. A portál megjegyzi, hogy jelenleg nem áll fenn pénzügyi stabilitási kockázat a kriptoforradalom következtében, de elképzelhető, hogy a jövőben további változásokra is sor kerülhet.
Az uniós szabályozás többek között részletesen definiálja a kriptoeszközök különböző kategóriáit, és megállapítja a kibocsátásra és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó elvárásokat. Külön figyelmet kapnak az eszközalapú tokenek (ART) és az elektronikuspénz-tokenek (EMT), amelyekre vonatkozó szabályok 2024. június 30-ától lépnek életbe, míg a többi rendelkezést 2024. december 30-ától kell alkalmazni.
Magyarországon a hat hónapos átmeneti időszak leteltével kizárólag engedéllyel rendelkező szolgáltatók nyújthatnak kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat. Ezzel szemben más uniós tagállamok esetében az engedélyezési folyamat időtartama eltérő lehet, így a szabályozás változatosabb képet mutathat.
Az átmeneti időszak során elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a felmerülő bizonytalanságokat és kockázatokat.
A Portfolio cikkében felhívják a figyelmet arra, hogy a hitelintézetek egyre fokozottabb érdeklődést mutatnak a kriptoeszközök világában rejlő lehetőségek iránt, mivel ezek potenciálisan hozzájárulhatnak bevételeik növeléséhez és versenyképességük megőrzéséhez. E tendencia különböző formákban nyilvánulhat meg, például:
A tavaly július óta érvényben lévő uniós rendelet a banki tőkekövetelmények terén átmeneti szabályozás keretében határozza meg a kriptoeszközök kockázati súlyait. E rendelet alapján a különböző kriptoeszközökkel szembeni banki kitettségek eltérő bánásmódban részesülnek. Például az eszközalapú tokenek, amelyek célja, hogy egy másik értékhez vagy joghoz kapcsolódva stabilizálják saját értéküket, 250 százalékos kockázati súly alá esnek. Ezzel szemben a hagyományos eszközökhöz nem kapcsolódó kriptoeszközök esetében a kockázati súly elérheti az 1250 százalékot. Ez utóbbi esetekben a fokozott kockázatok miatt a bankoknak magasabb tőkekövetelményeket kell teljesíteniük.
Nyilvánosságra kell hozni a kriptoeszközökkel kapcsolatos kitettségértékeket, a kriptoeszközökhöz kapcsolódó üzleti tevékenységeket és hogy ezek milyen hatást gyakorolnak a bank kockázati profiljára, továbbá a kapcsolódó kockázatkezelési politikákat is ismertetni kell.
A kriptoeszköz-kibocsátók által létrehozott eszköztartalékokkal összefüggő hitel- és likviditási kockázatok hatékony kezelésére az Európai Bankhatóság egy új rendelettervezetet dolgozott ki. Amennyiben ezt a javaslatot elfogadják,
**Technikai Sztenderd-Tervezet: Hitelintézeti Bankbetétek Tartalékkeretének Korlátozása** **1. Bevezetés** Ez a dokumentum a hitelintézetek bankbetéteiben elhelyezhető tartalékok maximális összegének szabályozására vonatkozó technikai sztenderd-tervezetet tartalmaz. Célunk a pénzügyi stabilitás biztosítása és a hitelintézetek kockázatkezelésének javítása. **2. Szabályozási Keret** A tervezet célja, hogy világos és átlátható keretet biztosítson a tartalékok elhelyezésére vonatkozóan, figyelembe véve a pénzügyi intézmények likviditási igényeit és a makrogazdasági környezetet. **3. Korlátozások** - **Tartalékok Maximális Aránya:** A hitelintézetek bankbetéteiben elhelyezhető tartalékok maximális arányát a betétek összegének 20%-ában határozzuk meg. - **Jelentési Kötelezettségek:** A hitelintézeteknek negyedévente jelentést kell benyújtaniuk a tartalékok alakulásáról, amely tartalmazza a betétek és a tartalékok részletes megoszlását. **4. Kivételes Esetek** A tervezet lehetőséget biztosít a kivételes esetek kezelésére, ha a hitelintézetek likviditási helyzete indokolja a tartalékok ideiglenes növelését. Ezt a felügyeleti hatóság előzetes jóváhagyásával lehet megtenni. **5. Hatályba lépés** A tervezet végrehajtásának tervezett időpontja: 2024. január 1. A hitelintézeteknek addig fel kell készülniük a szabályozás betartására. **6. Záró rendelkezések** A tervezet célja, hogy támogassa a pénzügyi rendszer integritását és fenntarthatóságát, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez és a pénzügyi stabilitáshoz. A tervezet végső formája a piaci szereplőkkel folytatott konzultációt követően kerül véglegesítésre.
A hitelintézetek számára előírt szabályozás szerint a bank eszközeinek legfeljebb másfél százaléka lehet egyetlen kibocsátó által elhelyezett eszköztartalék. Ez a rendelkezés a visszaváltással összefüggő kockázatok minimalizálását, valamint a kriptoeszközök piacán felmerülő kockázatok pénzügyi rendszerbe való befolyásának korlátozását szolgálja.
A cikkben említést nyer, hogy az Európai Bizottság várhatóan 2025 nyaráig egy átfogó és egyedi prudenciális keretrendszert javasol a kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatok kezelésére. Ez a lépés hozzájárulhat egy biztonságosabb piaci környezet kialakításához, figyelembe véve a likviditási és tőkeáttételi mutatókat, valamint a kitettségek összesített határértékeit és a közzétételi, jelentéstételi követelményeket. A kriptoeszközök piacának folyamatos fejlődése miatt könnyen előfordulhat, hogy egyes eszközök széles körben elterjednek. Ebben az esetben a szabályozási keret szerepe még inkább felértékelődik, mivel ez segít a kockázatok hatékony kezelésében és a tőkekövetelmények pontos meghatározásában.
