Kaliňák kijelentette, hogy "meglehetősen jól ismeri" Ukrajnát, és meg van győződve arról, hogy a következő évtizedben oroszpárti kormány alakulhat ott.

Robert Kaliňák védelmi miniszter szerint Volodimir Zelenszkijnek "igent kell mondania" az USA bizonyos feltételeire, ha nem akarja, hogy az orosz hadsereg "lassan, de megállíthatatlanul" előrenyomuljon, Milan Majerský, az ellenzéki KDH elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy csakis úgy jöhet létre valódi béke, ha Ukrajna maga dönthet arról, le szeretne-e mondani bármely területéről - a két politikus vitájára az STVR O 5 minút 12 című műsorának vasárnapi adásában került sor.
A tárcavezető véleménye szerint, ha Zelenszkij eleget tesz az Egyesült Államok által támasztott követelményeknek, akkor a globális hatalom közvetítő szerepet vállal a béketárgyalások során. Ellenkező esetben azonban figyelmeztetett, hogy "az orosz hadsereg folyamatosan további területeket fog elfoglalni, még Európa minden erőfeszítése ellenére is". A pártelnök hangsúlyozta, hogy területi megállapodás csak Ukrajna kifejezett beleegyezése után jöhet létre, mivel elfogadhatatlannak tartaná, ha bármelyik külső hatalom – legyen szó az EU-ról, az Egyesült Államokról, Donald Trumpról vagy Vlagyimir Putyinról – döntené el az ország jövőjét.
Kaliňák hangsúlyozta, hogy a feleknek a béke irányába kell törekedniük, nem csupán a tűzszünetre. Azt is kijelentette, hogy elengedhetetlen, hogy Putyin követelései, köztük a konfliktus gyökereinek teljes körű felszámolása, teljesüljenek. Ennek részeként említette, hogy az érintett országnak le kell mondania NATO-tagsági ambícióiról. A védelmi miniszter szerint "konstruktív kompromisszumra van szükség", és megjegyezte, hogy Ukrajna 2014 előtti határainak visszaállítása "teljesen irreális" elképzelés. Eközben Majerský arra emlékeztetett, hogy az orosz megszállás alatt álló ország már az 1990-es években jelentős engedményekre volt hajlandó Oroszország irányába, amikor is állítólagos biztonsági garanciákért cserébe lemondott az atomfegyverek birtoklásáról, ám ennek ellenére Oroszország mégis megtámadta őt.
A beszélgetés során nemcsak a hazai ügyek kerültek terítékre, hanem az ukrán politikai helyzet is szóba került. Kaliňák megjegyezte, hogy "jól ismeri Ukrajnát", és meg van győződve arról, hogy "10 év múlva akár egy oroszpárti kormány is létrejöhet Kijevben". Ezt a nézetét azzal indokolta, hogy szerinte "az országon belül hatalmas társadalmi különbségek feszülnek", a fővárosi vezetés pedig képtelen a vidéki területek igényeit megfelelően kielégíteni.
A műsor résztvevői a védelmi kiadások kérdését is körüljárták, különös figyelmet fordítva az esetleges emelések lehetőségére. A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Szlovákia már teljesítette a NATO által megfogalmazott követelményt, miszerint az ország bruttó hazai termékének 2%-át kell a védelemre fordítani. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ezt az arányt főként úgynevezett „kettős projekteken” keresztül érték el. Ez azt jelenti, hogy a szükséges forrásokat kórházak építésére és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére használták fel. Kaliňák kiemelte, hogy bár a jövőben várhatóan nőni fog ez az arány, „az idei évben biztosan nem lesznek emelkedések a fegyverkezési projektek költségvetésében”, és ígéretet tett arra, hogy a jövőben is a kettős projekteket helyezik előtérbe.