Az F1 egyik súlyos kihívása egyszer csak eltűnt az ajtón, de mostanra újra berobogott az ablakon.

A hétvégi Japán Nagydíj leginkább arról marad emlékezetes, hogy alig történt akció a pályán. Ennek pedig részben az az oka, hogy az évek során visszatért a Forma-1 régi problémája.

Hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy a Japán Nagydíj minden idők legizgalmasabb Forma-1-es versenye volt. Valójában csupán annyira volt izgalmas, hogy elkerülte a tavalyi monacói fiaszkót, hiszen legalább egy előzésre sor került az első tíz között. Ennek fő oka Lewis Hamilton nem éppen sikeres időmérője volt, amely miatt Isack Hadjart kellett maga mögé utasítania a verseny során.

Verstappen győzelme csak egy pillanatra forgott veszélyben, a Red Bull nyerte a Japán Nagydíjat

Ezt leszámítva viszont semmilyen helycsere nem volt a pontszerzőhelyeken, aminek több oka is volt. Egyrészt ezúttal nem kellett gumit spórolni, a pilóták szinte úgy nyomhatták, ahogy a csövön kifér, másfelől az egyetlen DRS-zóna végét jelentő 1-es kanyar sem segített, hiszen egy kifejezetten tempós fordulóról van szó. Ráadásul Szuzukában eleve kevés nagy féktáv található, sokkal inkább gyors kanyarok alkotják a pályát, ami megnehezíti a követést.

Ezen a ponton elérkeztünk ahhoz a témához, amely már a címben is felmerült. A jelenlegi autógeneráció immár a negyedik évét tapossa, és úgy tűnik, a csapatok saját érdekeik mentén cselekedve komoly akadályokat gördítettek a Forma-1 fejlődése elé. A 2022-ben bevezetett szabályrendszer egyik kulcsfontosságú célja éppen az volt, hogy megkönnyítse a követést, ezzel elősegítve az előzéseket és a versenyek izgalmasabbá tételét.

A problémát úgy sikerült orvosolni, hogy az autók tervezésénél figyelembe vették a hátsó járművek számára keletkező turbulenciát, ezzel minimalizálva annak hatását. Az F1 becslése alapján 2021-ben, ha egy autó tíz méterre követte a másikat, 47%-os leszorítóerő-veszteséget szenvedett el, míg húsz méternél ez az arány 35% volt. Az új szabályok életbe lépésével azonban ezek a számok jelentősen csökkentek: a leszorítóerő-veszteség a rövidebb távolság esetén 18%-ra, a hosszabb távolságban pedig mindössze 4%-ra mérséklődött. Ebből fakadóan kijelenthető, hogy a rövid távú siker már most is nyilvánvaló.

Minden szabályrendszer sajátos sajátossága, hogy az istállók folyamatosan felfedezik a kiskapukat, és ez az elmúlt három évben is megfigyelhető volt. Az első szárny innovatív kialakítása lehetővé teszi, hogy még több levegőt vezessenek el a gumitól, míg a padlólemez széle sokkal bonyolultabb formát öltött. Emellett ügyesen megkerülték azt az előírást is, amely kimondja, hogy a hátsó szárny felső elemének a szárnyvéglaphoz kell kapcsolódnia, ezzel pedig megerősítették a szárny szerkezetét.

Fedezd fel, hol csúszott el a McLaren győzelme a Japán Nagydíjon!

Ezért természetesen nem célszerű bírálni a mérnököket, akiknek az a feladatuk, hogy a meglévő szabályok keretein belül a lehető legjobb autót tervezik meg. Ugyanakkor ezzel ellentmondanak a Forma-1 célkitűzéseinek, hiszen a hátrányos helyzetű versenyzőknek egyre nagyobb turbulenciával kell megküzdeniük, miközben követik ellenfeleiket. Ráadásul a helyzet idővel csak romlik, mivel a tapadás elvesztése csúszkáláshoz vezet, ami viszont gyorsabb gumikopást idéz elő.

Andrea Stella, a McLaren csapatfőnöke hangsúlyozza, hogy a végső célunk a leszorítóerő folyamatos növelése, ami viszont a hátsó autók számára nagyobb veszteségeket jelent. "A piszkos levegő komoly problémát jelent" - idézi az Autosport. "Kínában is láthattuk ezt: amikor Hamilton vezette a sprintet, szinte szabadjára engedte a versenyzés örömét, még a sérült gumikkal is. Talán éppen ezért a 2026-os szabályváltozások remélhetőleg némi javulást hozhatnak, hiszen az autók jelenlegi generációját annak érdekében tervezték, hogy jobban tudják követni egymást. Azonban az azóta végrehajtott számos aerodinamikai fejlesztés következtében mostanra ezek az autók annyira optimalizáltak lettek, hogy a követés során jelentős teljesítménycsökkenést tapasztalhatunk."

Milyen megoldások létezhetnek a rendszeresen visszatérő kihívásokra? Ahogy az olasz szakértő is rámutatott, a jövőben debütáló aktív aerodinamika jelentős előrelépést hozhat. Közben azonban fontos, hogy felkészüljünk arra, hogy a szezon hátralévő részében még számos olyan verseny vár ránk, ahol ismét napirendre kerülhet ez a kérdés.