A pedagógusok közleményben fejezték ki véleményüket a kormány 2025-ös költségvetési tervezetéről.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a magyar közoktatás napja alkalmából megjelentette állásfoglalását, amelyben sürgeti a kormányt, hogy növelje a közoktatás fenntartására rendelkezésre álló forrásokat. Az érdekvédelmi csoport szerint a döntéshozók nem szentelnek elegendő figyelmet erre a fontos területre, amely a nemzetgazdaság szempontjából is kulcsfontosságú, és nem tekintik az oktatást stratégiai ágazatnak.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nyilvános állásfoglalásban fejezte ki véleményét a kormány 2025-ös költségvetési tervezetéről. A tanárok arra szólítják fel az ország vezetőit, hogy a tervezetben szereplő javaslatokkal ellentétben legalább az infláció mértékével növeljék a közoktatás finanszírozására szánt összeget.

Az érdekvédelmi szervezetek kifejezték aggályaikat amiatt, hogy "a kormány továbbra sem helyez elegendő hangsúlyt a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú területre, és nem ismeri el az oktatást mint stratégiai ágazatot." Hangsúlyozták:

A PSZ követelései között szerepel, hogy az iskolakezdési támogatás automatikusan járjon minden olyan pedagógusnak, aki a köznevelés rendszerében dolgozik, és akinek gyermeke iskolába készül. Fontos, hogy ez ne a munkáltató döntési jogkörébe tartozzon, hanem egy kötelező juttatás legyen. A szakszervezet azt is hangsúlyozza, hogy ennek a támogatásnak a fedezetét mindenképpen be kell építeni a következő évi költségvetésbe.

Akkor nem fordulhat az elő, ami a 2024/2025-ös tanév kezdetekor, hogy a tankerületek pénzhiányra hivatkozva utasították el a szülők kérelmeit, mert nem volt erre elkülönített pénz a költségvetésükben. Ez a helyzet még furcsább annak fényében, hogy minden határon túli magyar iskolás 100 000 forintot kapott tanévkezdéskor

- tették hozzá.

Ezen felül azt követelik a kormánytól, hogy az állami fenntartású intézmények működési költségeire szánt forrást növeljék meg, hogy elérje az egyházi és alapítványi iskolák dologi kiadásaira fordított összegek szintjét. "Ahelyett, hogy értelmetlen pedagógusi vizsgákra pazarolják az időt, inkább a Nemzeti alaptanterv hatékonyságának értékelésével foglalkozzanak."

November 22-ét a PSZ kezdeményezésére 1991-ben a magyar közoktatás napjává nyilvánították. Ezen a napon a szakszervezet célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a folyamatban lévő költségvetési vitákra, és hangsúlyozza a közoktatás kiemelkedő jelentőségét, valamint a szükséges fejlesztések fontosságát. Az akció célja, hogy a döntéshozók és a közvélemény tudomására hozza a közoktatásban rejlő lehetőségeket és kihívásokat.

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az Indexnek elmondta, "úgy tűnik, idén helyreáll a világ rendje", mert amikor november 22-e kiemelt nap lett, az eredeti cél az volt, hogy a novemberi költségvetési tárgyalások idején helyezzék a fókuszt a közoktatás problémáira és azokra a területekre, amelyek szerintük több forrást igényelnek. Az elmúlt közel másfél évtizedben azonban júniusban vagy július elején fogadta el a kormány a következő évi költségvetést, ezért nem volt alkalmuk javaslatot tenni.

Jelenleg komoly kihívás elé néznek az állami fenntartású oktatási intézmények, ugyanis a dologi kiadásaikra fordítható pénzösszeg jelentősen elmarad az egyházi intézmények által kapott támogatásoktól, amelyek akár két és fél szer többet is kezelhetnek. Ebből kifolyólag, a méltányosság és az esélyegyenlőség érdekében a szakemberek arra kérik a döntéshozókat, hogy biztosítsanak azonos pénzügyi forrásokat minden oktatási intézmény számára.

Továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy az oktatásban dolgozó személyek gyermekei számára, akik a köznevelésben tanulnak, jár az iskolakezdési támogatás. Az erre vonatkozó jogszabály fogalmazása azonban meglehetősen zavaros, és a juttatások közé sorolja ezt a támogatást. Gosztonyi Gábor véleménye szerint viszont nem csupán lehetőség, hanem kötelezően járó juttatásról van szó a munkavállalók számára.

Nem lehet másodrendű állampolgár valaki azért, mert a közoktatásban dolgozik, szemben más közszférában dolgozókkal, akik megkapják ezt az összeget. Az oktatás illetékesei azzal a cinikus félmondattal intézték el az egészet, - a tankerületek és maga a Klebelsberg Központ is - hogy egyrészt ez csak adható, másrészt nincs benne a költségvetésben

Gosztonyi Gábor hangsúlyozta, hogy ha valóban a költségvetés hiánya jelenti a legnagyobb akadályt, akkor sürgős lépéseket kell tenni a megfelelő források elkülönítése érdekében. "Ráadásul, a pedagógustársadalom jelentős mértékben elöregedett, így ezeknek a juttatásoknak a kifizetése a kormány számára nem jelentene extrém terhet" - tette hozzá.

A pedagógusok abban bíznak, hogy nyilatkozatuk sikeresen eljut a döntéshozókhoz, és felhívja a figyelmet arra, hogy a közoktatás nem csupán társadalmi, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú terület. Ennek megfelelően a közoktatást stratégiai ágazatként kell kezelni, amely megérdemli a megfelelő támogatást és figyelmet.