Daniel David nyilvános vitára bocsátotta a kerettantervek tervezeteit.
Daniel David oktatási miniszter a napokban bocsátotta közvitára a líceumi kerettantervek módosítási javaslatait. Az érintettek az elkövetkező öt hétben - pontosabban március 6-ig - küldhetik el javaslataikat a [email protected] címre. Sőt: négy egyetemi városban közvitát is szerveznek. Így Bukarestben február 11-én, Kolozsvárt február 14-én, Jászvásáron február 26-én és Temesváron március 4-én. Március 6-án pedig online közvitára kerül majd sor.
A kerettantervek módosítása biztató előrelépés, hiszen olyan oktatási vízió megvalósítását célozza meg, amely összhangban áll az RMDSZ által képviselt elképzelésekkel. Mindig is hangsúlyoztuk, hogy a diákok érdeke áll az első helyen. A középpontba a tanulókat kell helyezni, de ez csak akkor érhető el, ha csökken az órák száma és a tananyag terjedelme. Emellett fontos megjegyezni, hogy a romániai magyarság, valamint az RMDSZ érdeke az, hogy a magyar gyerekek alaposan elsajátítsák a román nyelvet. Ez a jelentős oktatási reform figyelembe veszi ezeket a szempontokat. Amennyiben az új oktatási miniszter elkötelezett a diákok érdekeinek képviselete mellett, az RMDSZ teljes mértékben támogatja őt. A közeljövőben tervezzük, hogy konzultációt folytatunk diákokkal, szülőkkel és pedagógusokkal, és időben megosztjuk álláspontunkat - nyilatkozta Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke a Szabadságnak.
Szabó Ödön képviselő szerint bár jelenleg csak a líceumi oktatásról van szó a különféle módosítási javaslatok tekintetében, ezeket érdemes lenne minden osztályra kiterjeszteni.
A kerettantervek átgondolása elengedhetetlen lépés. Jelenleg a líceumi osztályok kerettanterveiről beszélünk, de célszerű lenne ezeket a változtatásokat az összes osztályra kiterjeszteni. A líceumi kerettanterv olyan, mint az épület teteje: hiába szép és tartós, ha az alapok gyengék, és a falak instabilak. A miniszter elindult a helyes úton. Fontos, hogy újragondoljuk, mit és hogyan tanítunk, miközben figyelemmel vagyunk a diákok igényeire is. Jelenleg sokan csak azon töprengenek, hány órát törölnek, és hány tantárgyat helyeznek át a kötelezők közül a választhatók közé. A tanárok számára biztosítanunk kell a stabilitást, de a tanügyi rendszernek elsődlegesen a gyerekek érdekeit kell szolgálnia - nyilatkozta a Szabadságnak Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője.
Szabó Ödön felhívta a figyelmet egy nemrégiben Romániában nyilvánosságra hozott kutatásra, amely 9000 tanulót érintett. Az eredmények meglepő képet festettek: az elemi tagozatos diákok 25%-a, az 5-8. osztályosok 36%-a, míg a 9-12. osztályos tanulók 48%-a funkcionális analfabétának számít matematikából. Ez azt jelenti, hogy bár rendelkeznek bizonyos tudással, nem képesek azt a mindennapi életben alkalmazni. Szabó Ödön megjegyezte, hogy ez a probléma más tantárgyak esetében is hasonlóan aggasztó mértékben jelen van.
A tantárgyak vonzereje nem csupán a könnyen megszerezhető magas jegyekben rejlik, hanem abban, ahogyan a pedagógusok az ismereteket átadják. Ha a tanóra élvezetes és lebilincselő, a diákok sokkal inkább felismerik, mikor és hol alkalmazhatják a megszerzett tudást. Az RMDSZ által képviselt nézetek összhangban állnak a miniszter legutóbbi megnyilatkozásaival, amelyben hangsúlyozta, hogy a diákok állnak a középpontban. Kifejezetten szimpatikus számomra, hogy a tárcavezető nem a meglévő rendszer fenntartására törekszik, hanem arra bátorítja az érintetteket, hogy a közviták során szabadon osszák meg véleményüket. Az, hogy a miniszter nem ragaszkodik a hagyományos keretekhez, lehetőséget teremt arra, hogy új, innovatív megközelítések jelenjenek meg az oktatásban - hangsúlyozta Szabó Ödön, az RMDSZ képviselője.
Daniel David oktatási miniszter azon kerettanterv-módosító elgondolását illetően, amely a történelemórák számát változtatná meg, először a Bukaresti Egyetem Történelem Kara fogalmazott meg kifogást. "Természetesnek és normálisnak tartom a történelem kar reakcióját. Egyelőre országos közvita zajlik. A közvita a tanácskozások időszaka is, ami azt jelenti, hogy különböző vélemények és érvek ütköznek. A végén a lehető legjobb megoldást fogjuk felmutatni" - nyilatkozta Daniel David oktatási miniszter mintegy válaszként a bukaresti egyetem kifogásaira. A történelemórákkal kapcsolatosan a tárcavezető elgondolása az, hogy a 11. és 12. osztályban a történelem nem lenne kötelező tantárgy. Ugyanakkor a latin nyelv sem tartozna a kötelező líceumi tantárgyak közé. Ugyanakkor 9. és 10. osztályban román nyelvtant is tanulnának a tanulók. A tárcavezető megreformálná a matematikaoktatást is. E téren nem az óraszám a gond, hanem az, hogy az oktatási modell nem működik. Ezért várja a megoldásokat a jó matematika tanároktól. Az oktatási miniszter szerint a közvita középpontjában nem a tantárgyak vagy a tanórák száma kellene álljon, hanem például az is, hogy egy-egy tantárgy megmarad-e kötelező tantárgynak vagy sem. Illetve, hogyan lehetne megreformálni a tantárgyak leadását úgy, hogy annak eredménye is legyen. Daniel David átgondolná a címzetes tanári állások betöltésének módozatát is. A nyolcadikosok szakaszzáró vizsgájának eredményei nyomán ez is átgondolás tárgyát képezhetné. A tanügyminiszer módosító javaslatai között az is megtalálható, hogy a reál osztályokba járó líceumi tanulók kötelező tantárgyként a 9. és a 10. osztályban tanulnák a történelmet. A 11. osztályban a Holokauszt oktatása szerepel a kötelező tantárgyak között, a 12. osztályosok esetén pedig a kommunizmus romániai történelme.
Az új kerettantervek 2026 szeptemberétől lépnek életbe, és a céljuk, hogy a 9. osztályos diákok számára korszerűbb és relevánsabb tanulási élményeket nyújtsanak. Ezen kívül egy izgalmas változtatás, hogy a jövőben az óraszámokat nem csupán a minisztérium határozza meg, hanem az iskolák is figyelembe vehetik a tanulók érdeklődését és igényeit. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tantervek jobban igazodjanak a diákok valós szükségleteihez és preferenciáihoz.
