Különös fordulatot vett a helyzet "A láncfűrészes" körül, aki most egy kriptovaluta botrány epicentrumában találta magát. Azonban nem csupán a botrány híre miatt keltett feltűnést, hanem azért is, mert tehetsége és leleményessége révén még mindig képes le

Fotó: Getty Images - Javier Milei, Argentína elnöke határozott szándékát fejezte ki: láncfűrésszel vág bele az elszabadult állami kiadásokba.

Simon Kuznets, a Nobel-díjas közgazdász, egykor azt fejtegette, hogy a világ országait négy kategóriába sorolhatjuk: a fejlettek, a fejletlenek, Japán és Argentína. Javier Milei, Argentína frissen megválasztott miniszterelnöke körüli legújabb botrány pedig ékes bizonyítéka annak, hogy ez a megállapítás még mindig aktuális. Ahogy felfedezzük a történet részleteit, valószínűleg azt fogjuk mondani: "Na, ilyen csak Argentínában történhet meg!"

De kezdjük is az elején! A mellékelt ábra szerint Javier Milei, aki 2023 decembere óta Argentína elnöke, önként és dalolva adta a nevét egy gigantikus kriptocsaláshoz, egy olyan mém tokent reklámozva, amely utána anyagilag sokakat és jelentősen károsított meg. Míg ez a bizonyos kriptoeszköz a vele visszaélő csalókat tisztességtelenül igencsak komoly bevételekhez juttatta.

A befektetők egyes becslések szerint 250 millió dollárt veszíthettek a LIBRA nevű mémcoinon, amelyet Javier Milei még februárban egy X-bejegyzésében népszerűsített a következő szöveggel közel 4 millió követővel rendelkező közösségi oldalán:

Ahogy a Bitcoin alapjaira visszatekintünk, érdemes megjegyezni, hogy a LIBRA debütálását követően az érme árfolyama drámaian beomlott: 2,85 dollárról egészen az 0,1 dolláros szintre zuhant. Ezzel párhuzamosan a kereskedők kilencven százaléka legalább ezer dolláros veszteséget könyvelhetett el a mémcoin tranzakciók során. Az iparági szakértők között széles körben elterjedt a nézet, hogy a LIBRA összeomlásának hátterében egy úgynevezett rug pull állhat.

A LIBRA projekt körüli felhajtást maga az elnök generálta, amikor népszerű közösségi platformján, mint egyfajta influenszer, bejelentette azt. Ráadásul Javier Milei, aki közgazdászként végzett, többek között azzal a vízióval lépett a politikai porondra, hogy rendbe teszi az Argentínában súlyos válságban lévő gazdaságot. Ígérete szerint racionalizálni kívánja a helyzetet, ami sokak számára reményt adhat a jövőre nézve.

Később, miután a token drámai módon összeomlott, Javier Milei azzal védekezett, hogy nem volt tisztában a projekt részleteivel, míg az argentin kormány egy vizsgálóbizottságot állított fel az ügy körüli zűrzavar tisztázására. A héten pedig megérkezett a hír, hogy a kormány bejelentette: feloszlatják a bizottságot, miután az "teljesítette a rábízott feladatát" - olvasható a nyilvános jelentésben.

A kriptopiaci szakportál arról is ír, hogy a biztottság feladata az információgyűjtés volt, egyebek mellett az argentín központi banktól, a nemzeti értékpapír-hatóságtól, és más hivatali szervektől. Ezzel együtt parlamenti vizsgálatra is sor került az ügyben, amelyben beidézték az argentín gazdasági és az igazságügyi minisztert is, akik végül nem nyilatkoztak Milei érintettségéről.

Az argentín elnök határozottan kijelentette, hogy semmiféle visszaélés nem terheli őt, míg Reile Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója úgy véli, hogy Mileit valószínűleg megtévesztették a mémtoken ügyében. Az amerikai térség szakértője lapunknak kifejtette: nem tartja valószínűnek, hogy az elnök maga találta volna ki ezt az ötletet, de abban biztos, hogy a helyzetben egyértelműen csalás történt.

A szakértők értesülései szerint Milei egyik gazdasági tanácsadója, Mauricio Novelli és az ő kapcsolatrendszere játszhat kulcsszerepet az események mögött. Novelli volt az, aki bemutatta egymásnak az argentin elnököt és Hayden Davist, a LIBRA token megalkotóját. Érdemes megemlíteni, hogy ez a mémcoin az Egyesült Államokbeli Delaware államban, február 14-én bejegyzett Kelsier Ventureshez kapcsolódik, amelynek vezetője nem más, mint Hayden Davis.

A LIBRA tokent a Bloomberg egyik írása szerint úgy "értékesítették" Javier Milei számára, mint egy innovatív megoldást, amely lehetővé teszi az argentin magánvállalatok számára, hogy blokklánc-technológia révén könnyebben jussanak finanszírozáshoz.

Reile Zsolt az Economxnak kifejtette véleményét a történtekről, miszerint Mauricio Novelli és Hayden Davis, valamint köreik valószínűleg kihasználták az elnök naivitását. Az elnök ugyanis 3,9 millió követője előtt posztolt, abban a hitben, hogy ezzel egy olyan ügyet támogat, amely hozzájárulhat Argentína fejlődő startupjainak és kisvállalkozásainak finanszírozásához. (A megosztott bejegyzést az elnök azóta eltávolította.)

Ezt követően a történések szédítő sebességgel kezdtek kibontakozni:

Ezek után nem meglepő, hogy a LIBRA-ügy, különösen az elnök szerepe, komoly vitákat generált Argentínában és azon túl is. Sok kisbefektető, akik úgy érzik, hogy átvertek őket a piaci manipulációs rendszeren keresztül, panaszt nyújtottak be. Miközben a bizottsági vizsgálat már lezárult, a rendőrségi nyomozás továbbra is aktívan zajlik.

Reile Zsolt kifejtette az argentín eseményeket, rávilágítva, hogy Javier Milei végül micsoda menedékre talált. Ellendrukkerei nem azt kérdőjelezték meg, hogy „aki ennyire tapasztalatlan a pénzügyek terén, hogyan képes egyáltalán megfékezni az ország rekordmagas inflációját, ahogy azt a kampány során ígérte?” Hanem inkább azt, hogy valóban képes-e a látszólagos szakszerűtlenség mellett, sőt, a láncfűrészét folyamatosan a levegőben lengetve, érdemben nekilátni az elszabadult állami kiadások csökkentésének?

A gazdasági realitás egyébként az Argentínában, hogy Milei színre lépésével valóban nekilódult, ám mára kissé lelassult a gazdasági fejlődés. Ugyanakkor mint Reile Zsolt mondja, ő mindebből egyelőre nem vonna le messzemenő következtetéseket. Pláne, hogy az elnök tudott gazdasági sikereket elérni, ezen belül is jelentősen csökkenteni tudta a költségvetési deficitet.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója kiemeli, hogy Argentínára ma már teljesen más szemmel tekintenek külföldön, mint két évvel ezelőtt. Javier Milei Donald Trumppal való szoros kapcsolatának és a mellette folytatott kampányának köszönhetően a Trump-adminisztráció jelentős befolyással bírt: ennek eredményeként Argentína 20 milliárd dolláros IMF-hitelhez jutott.

Reile Zsolt kiemelte, hogy a külföldi tőkebefektetések iránti bizalom egyre inkább megerősödik az argentin gazdaságban. Az ország gazdasági tájképe kifejezetten vonzó lehetőségeket kínál, hiszen a helyi energiaszektor rendkívül fejlett, és az olaj- és gázipar is jelentős szerepet játszik. Ráadásul Argentína bővelkedik ritkaföldfémekben, különösen lítiumban, amely iránt a globális kereslet folyamatosan nő. E tényezők együttese kedvező környezetet teremt a befektetések számára.

A térség szakértője személyesen optimista azzal kapcsolatban, hogy Argentína talpra állhat. Ez az ország Dél-Amerika egyik leginkább európai jellegű helye, köszönhetően a sok spanyol, olasz és egyéb európai bevándorlónak. Ennek következtében a társadalmi mobilitás is jelentősen magasabb, mint a régió más részein. "Lehet, hogy végül Milei valóban valami csodálatosat hoz Argentínába."