Élni vagy csupán létezni? Felfedeztük, hogyan fest a munkaerőpiac Szlovákiában.
Kíváncsi arra, mennyire egyszerű elhelyezkedni a munkaerőpiacon? Küzdenek-e a pályakezdők a belépéssel? Mi a helyzet a tartós munkanélküliséggel? Hány embernek kell hétvégén vagy éjszaka dolgoznia? Mennyire alacsonyak a hazai bérek az uniós átlaghoz képest, és mekkora része a dolgozóknak él folyamatosan az elszegényedés félelmével? Fedezze fel velünk, milyen kihívásokkal néznek szembe a munkavállalók Magyarországon!
2024-ben Szlovákiában a 20 és 64 év közöttiek 78,1 százaléka tartozott a foglalkoztatottak körébe, míg az Európai Unióban 75,8 százalékos arányt mértek. Országunkban a pályakezdő diplomások 88,3 százaléka tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, míg az EU-ban átlagosan a frissen végzettek 82,3 százaléka talált állást - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) adataiból.
A tavalyi évben országunkban 5,3 százalékon állt az aktív korúak munkanélküliségi rátája, míg az EU-átlag 5,9 százalék volt. Szlovákiában ugyanakkor sokkal rosszabb a helyzet a hosszú távú munkanélküliség terén, országunkban az aktív korúak 3,5 százaléka volt tartósan (legalább 12 hónapig) állástalan, míg az uniós átlag csupán 1,9 százalékot tett ki. A tavalyi évben országunkban az aktív korú alkalmazottak 3,8 százaléka nem talált állandó állást, míg az EU-ban 12,8 százalékuk tartozott az ideiglenesen foglalkoztatottak körébe.
Szlovákiában a home office még mindig a luxus kategóriába tartozik, és sokan az éjszakai órákban találják meg a munka lehetőségét.
2024-ben Szlovákiában a foglalkoztatottak mindössze 4 százaléka dolgozott részmunkaidőben, míg az EU-átlag 17,8 százalékot tett ki. Az északi és a nyugati országokban ezzel szemben jellemzően magas volt a mutató értéke. Szlovákiában a foglalkoztatottak 5,7 százaléka dolgozott otthona kényelméből, míg Magyarországon csupán 4 százalékuk. Régiónkban tehát továbbra is luxusnak számít a home office, ugyanis az EU-átlag 8,9 százalékot tett ki. Az uniós tagállamok közül Írországban (20,6%) volt a legelterjedtebb az otthoni munkavégzés, a dolgozók több mint ötödének nem kellett bejárnia a munkahelyére. A hétvégi és éjszakai munkára vonatkozóan 2023-as a legfrissebb adat. Két évvel ezelőtt az EU-ban átlagosan a munkavállalók több mint ötöde (22,4%) vállalt munkát a hétvégéken, míg Szlovákiában (15,9%) alacsonyabb rátát mértek. Ezzel szemben országunkban (11,2%) sokkal magasabb arányban dolgoztak az éjszakai órákban az alkalmazottak az uniós átlagnál (4,6%).
Jelenleg Szlovákiában a bruttó minimálbér 816 euróra rúg, ami az Európai Unió viszonylatában meglehetősen alacsonynak számít. 2025 januárjában mindössze négy EU-tagállamban volt rosszabb a helyzet: Magyarországon például forintról átszámítva csupán 727 eurót kaptunk. Ezzel szemben Luxemburg büszkélkedhet a legmagasabb minimálbérrel az EU-ban, ami 2704 euróra tehető. A medián órabérre vonatkozóan 2022-es adatok állnak rendelkezésre: Szlovákiában akkor 7,72 euró volt, míg az uniós átlag 14,91 euróra rúgott. Hat másik uniós ország még kedvezőtlenebb helyzetben volt ezen a téren, mint Szlovákia. Érdekesség, hogy az idei év első negyedévében Szlovákiában az óránkénti bérköltségek éves szinten 5,4 százalékponttal nőttek, míg az EU átlagában ez a szám 4,2 százalékpont volt.
Szlovákiában a jövedelmi különbségek kiemelkedő mértékben megmutatkoznak: a legfelső 20 százalék, ami a legmagasabb ekvivalens rendelkezésre álló jövedelemmel bír, 3,28-szor annyit keres, mint az alsó 20 százalék, amely a legkisebb jövedelemmel rendelkezik. Az Európai Unió szintjén ez a különbség még hangsúlyosabb, hiszen itt 4,66-szoros eltérést tapasztalhatunk a jövedelmi egyenlőtlenségek terén. Továbbá, 2024-re a szegénység kockázatának kitett foglalkoztatottak aránya Szlovákiában 19,7 százalékra emelkedett, míg az EU átlagosan csupán 11 százaléknál tartott.
Rendkívüli mértékben megugrott a tojás, a vaj és a kávé ára - Fedezd fel, milyen drasztikus változások történtek az élelmiszerek árképzésében 2025. július 31-én! Kíváncsi vagy arra, hogy az élelmiszer-infláció Szlovákiában mennyivel haladta meg az uniós átlagot az utóbbi években? Érdekel, hogy milyen mértékben emelkedtek az árak a közelmúltban, és pontosan mennyit kellett fizetni a mindennapi alapélelmiszerekért?
