Melyek azok a tényezők, amelyek a tanári hivatást vonzóvá tehetik? - Nem mindenki osztja az elégedettséget ezzel a pályával kapcsolatban.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője reagált arra a háttérbeszélgetésre, ahol Balatoni Katalin helyettes államtitkár 2027-re ígért egymilliós átlagfizetést és a Pedagógus Életpályamodell pozitív eredményeit ismertette. A PDSZ szerint van, amiben egyet tudnak érteni, de lényegi dolgokban is voltak csúsztatások, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, január 16-án a Belügyminisztériumban a Pedagógus Életpályamodell projekt 2024-es eredményeiről és a 2025-ös tervekről tartottak háttérbeszélgetést. A 2021-2027-es uniós fejlesztési időszakban minden tagállam kijelöli azokat a stratégiai fontosságú műveleteket, amelyek jelentősen hozzájárulnak az adott programcéljainak teljesítéséhez. Magyarország ezeket a kiválasztott műveleteket közös néven Pillérekként jelöli, utalva fontosságukra, a fejlesztéspolitikai célkitűzések elérésében betöltött szerepükre.

A beszélgetésen Balatoni Katalin, a Köznevelési Államtitkárság helyettes államtitkára, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Sóváriné Kiss Erika, az Országos Óvodavezetők Szakmai Egyesületének elnöke, Novák István, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektorhelyettese és Laurent Sens, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának vezetője, többek között Magyarországért felelős egységének vezetője beszélgetett. A moderátor szerepét Hamar Pál, az Országos Köznevelési Tanács elnöke töltötte be.

A résztvevők megosztották tapasztalataikat, és arra mutattak rá, hogy a béremelések és a különféle intézményi juttatások révén a magyar közoktatás helyzete folyamatosan fejlődik. Balatoni Katalin optimista jövőképe szerint 2027-re akár az 1 millió forintos átlagbér is reális lehet a pedagógusok számára.

Az eseményen Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője is jelen volt, és a beszélgetés után arról beszélt, hogy nem teljesen úgy van az, ahogyan ezen a "60-as, 70-es éveket idéző termelési beszámolón" prezentálták az eredményeket a meghívottaknak.

Az államtitkárság biztosra ment a "beszélgetés" résztvevőinek kiválasztásakor is: előre meghatározott koreográfia alapján, a hurráoptimizmus jegyében adták elő "termelési beszámolójukat"

- írta lapunknak Nagy Erzsébet, aki megjegyezte, hogy a foglalkoztatottakat Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke képviselte. Hozzátette, hogy az NPK egy olyan "kormány által létrehozott korporatív szervezet", amely a pedagógusok érdekeit hivatott szolgálni.

A PDSZ álláspontja szerint a 2024-es évre vonatkozóan nem 32,2%-os béremelés valósult meg, hanem csupán egy bértömeg-emelés történt. Ez a növekedés magában foglalta a különféle bérjellegű juttatásokat, például az érettségiztetésért járó kiegészítéseket vagy a többlettanítás óradíjait. A szakszervezet rámutatott, hogy esetleg a gyakornokok számára történt ilyen mértékű emelés, azonban a ranglétrán előrehaladva a béremelés mértéke fokozatosan csökkent. Az alábbi táblázat ezt a tendenciát szemlélteti:

Ezeknek az értékeknek az átlaga semmiképpen sem éri el a 32,2 százalékot. Ezen kívül a 2025-ös béremelést is "inkább bértömegemelésnek" tartja, és megjegyzi, hogy a Pedagógus I. szint felett ismét csökkennek a juttatások. A Kutatótanároknál ez már csupán 12 százalékra rúg.

A PDSZ rámutat arra is, hogy nemcsak a tanárok, hanem a nevelést és oktatást közvetlenül támogató munkatársak bérezésére is figyelmet kell fordítani. Jelenleg nem áll rendelkezésre uniós forrás erre a célra, ami azt jelenti, hogy a dolgozók legrosszabb esetben a minimálbér vagy a garantált bérminimum szintjén keresnek, míg a kedvezőbb forgatókönyvek esetén is csupán 7-10%-os emelésre számíthatnak a szektorban.

Nagy Erzsébet hangsúlyozta, hogy fontos megemlíteni - amit Balatoni Katalin is megerősített -, hogy az állam csupán a tankerületi központokból rendelkezik bérfejlesztési információkkal, míg a közel 3800 önkormányzati óvoda helyzetéről nem állnak rendelkezésre adatok. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is kifejezte aggodalmát emiatt az adathiány miatt, hiszen többen is megkeresték őket, jelezve, hogy a Maruzsa Zoltán államtitkár által ígért bérfejlesztések nem haladnak a várt ütemben. Balatoni Katalin próbálkozott adatgyűjtéssel az ügyben, de eddig sajnos nem sikerült semmiféle érdemi információt előhozni.

Ezért előfordulhat, hogy a PDSZ által végzett felmérés alapján kalkulált átlagbér és a kormány által közzétett számok között körülbelül 100 ezer forintos eltérés tapasztalható.

- hangsúlyozta a PDSZ ügyvivője.

Nagy véleménye szerint a pedagógusi pálya vonzóvá tételének egy különösen érdekes aspektusa, hogy milyen módszereket alkalmaznak erre a célra. Szerinte a teljesítményértékelés, a "fölösleges többletterheket jelentő, megalázó NAT-vizsga" és a "több ingyenmunkát eredményező, részben utasításos elven működő NKE által szervezett továbbképzési rendszer" kifejezetten kontraproduktív. Ezek a tényezők nemhogy kedvet csinálnának a tanári pályához, hanem inkább elriasztják azokat, akik a pedagógiai hivatásra szeretnének lépni – mindez pedig még a bombafenyegetés előtt zajlott.

A szakképzés keretein belül bevezetett teljesítményértékelés tapasztalatai alapján a kollégák joggal aggódhatnak amiatt, hogy a jövőbeni differenciálás során a szubjektív szempontok túlsúlyba kerülhetnek. Emellett fennáll a veszélye annak is, hogy a helyi egyeztetések, amelyek fontos szerepet játszanak a folyamatok átláthatóságában, gyakran elmaradnak.

- fejtette ki Nagy Erzsébet.

Rávilágított arra, hogy a pedagógus szakra jelentkezők száma nem feltétlenül a pálya népszerűségét tükrözi, hanem inkább azt, hogy mennyien döntöttek az ingyenes és gyorsan megszerezhető diplomát kínáló képzések mellett. Szerinte az igazi mutató az lesz, hogy hány friss diplomás dönt úgy, hogy a tanítást vagy óvodapedagógusi hivatást választja, és különösen fontos, hogy hányan maradnak elkötelezettek a pályán a gyakornoki időszak után, amikor "több munkát végeznek alacsonyabb bérért".

A mai gyakornokok számára egy érdekes, de egyben aggasztó tapasztalat, hogy amikor elérik a 25. életévüket, a jövedelmük jelentősen csökkenhet. Ennek oka, hogy ekkor megszűnik az adókedvezményük, ami közvetlenül érinti a pénztárcájukat. Ráadásul a gyakornoki státusz és a Pedagógus I. besorolás közötti nettó 8000 forintos különbség is elveszik, hiszen a gyakornokok számára biztosított 10 800 forintos kedvezmény eltűnik, amint betöltik ezt a kort. Mindez mellett azonban az óraszámuk heti négy órával nő, ami új kihívások elé állítja őket a munka világában.

- Fejtette ki részletesebben.

Beszélt arról is, hogy Horváth Péter, az NPK elnöke által említett lehetőség, miszerint a nyugdíjas tanárok csökkentett óraszámban taníthatnak, valójában "nem újdonság, nem vívmány". Ezt a lehetőséget már régóta rögzíti a köznevelési törvény, tehát nem új keletű kezdeményezésről van szó.

Több területen azonban konszenzus alakult ki a PDSZ és a háttérbeszélgetések során elhangzott információk, valamint a jövőre vonatkozó tervekkel kapcsolatban. Az egyik közös pont, hogy Nagy Erzsébet véleménye szerint is szükség van az ingyenmunkák, vagyis az eseti helyettesítések megszüntetésére, és ezeknek a munkáknak a megfelelő díjazása is elengedhetetlen.

A másik, amiről Laurent Sens beszélt, hogy a tanári pályán az életpályamodell kiszámítható kellene legyen és el kell kerülni a "jojóhatást", a béreknek értékállónak kellene lenniük. Sens egyébként egy korábbi beszélgetésen arról beszélt, hogy az uniót is meglepte a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény bevezetése, hiszen mindezt a korábbi bértábla és az előmeneteli rendszer megtartásával is létre lehetett volna hozni.

Nagy Erzsébet hangsúlyozta, hogy a párbeszéd elengedhetetlen a különböző felek között. Ezt a véleményt több résztvevő is osztotta a beszélgetés során, kiemelve, hogy a kormány és a szakszervezetek, valamint az intézmények és a helyi közösségek közötti kommunikáció alapvető fontosságú.

Fontos, hogy a munkahelyeken helyben valósuljanak meg azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik a szubjektív döntések ellenőrzését és korlátozását.

- hangsúlyozta, ösztönözve a helyi szakszervezetek létrehozását.

Az eseményt követően Farkasné Egyed Zsuzsa, a Kolping Katolikus Óvoda vezetője nyilatkozott az Indexnek, hangsúlyozva, hogy a kormány által biztosított támogatások szemmel láthatóan pozitív hatással vannak a munkakörnyezetre. E változások nem csupán a fizikai környezetet érintik, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak a dolgozók lelki állapotának és munkamoráljának javulásához is.

A pedagógusok hozzáállása teljesen megújult, és ez az átalakulás érzékelhetően tükröződik a mindennapi munkájukban.

- Fogalmazd meg a saját szavaiddal! - javasolta.

A Terézvárosi Önkormányzat által felújított intézményben immár két évtizede tevékenykednek az Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodapedagógusai gyakornokként. E kapcsolat folytatása jól tükrözi, hogy a fejlődés és az együttműködés terén pozitív irányba haladnak az események.

A szülők mellett szeretnénk állni, mint elkötelezett nevelőtársak, mert meggyőződésünk, hogy közös erőfeszítéssel tudjuk a gyerekeket a szépség, jóság és igazság felé vezetni. Játékos formában, szeretetteljes gondoskodással és az értelmük szélesítésével segíthetjük őket a fejlődésükben.

A zártság mellett mindig is szükség volt támogatásra, és még mindig van tér a fejlődésre. Ezen a téren mindhárom érintett egyetértett abban, hogy a kezdeti lépések és az eddig elért eredmények biztatóak. Az irány, amerre elindultak a támogatásokkal, valóban ígéretes.