Megkezdődött Rómában az iráni-amerikai nukleáris tárgyalások második szakasza, ahol a felek új lehetőségeket keresnek a feszültségek enyhítésére és a nukleáris program körüli kérdések rendezésére.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője úgy véli, hogy a közelmúltban indított egyeztetések kulcsfontosságú fázisba léptek, miután az Egyesült Államok ultimátumot fogalmazott meg a teheráni kormány számára. A tárgyalások során Omán játszik közvetítő szerepet, míg a NAÜ főigazgatója folyamatosan kapcsolatban áll a résztvevő felekkel, hogy elősegítse a feszültségek enyhítését.
Irán és az Egyesült Államok szombaton elindította a második körét a Teherán nukleáris programjáról folytatott tárgyalásoknak – értesültünk amerikai és iráni hivatalos forrásokból.
A két delegáció az olasz főváros Camilluccia negyedében található ománi nagykövetségen ült össze, hogy zárt ajtók mögött folytasson megbeszéléseket. A tárgyalások vezetését Steve Witkoff, Donald Trump elnök közel-keleti megbízottja, valamint Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vállalja, miközben Badr al-Busaidi ománi külügyminiszter közvetítő szerepét tölti be, hasonlóan a múlt hétvégén zajlott ománi fordulóhoz.
Aragcsi nem sokkal a tárgyalások elindulása előtt találkozott olasz partnerével, Antonio Tajanival.
A közelmúltban az amerikai elnök figyelmeztette Iránt, hogy amennyiben az ország nem hajlandó tárgyalni atomprogramjának jelentős korlátozásáról, az Egyesült Államok hadserege bombázásra készül az iráni atomlétesítmények ellen. Az iráni vezetés nyitott a diplomáciai megoldásokra, azonban Hamenei ajatollah, a legfőbb vallási vezető, úgy véli, hogy a megállapodás elérése szinte lehetetlen.
Teherán évtizedek óta azzal védekezik, hogy atomprogramja kizárólag békés szándékokat szolgál, vagyis a fejlesztéseit polgári célokra kívánja felhasználni. Ugyanakkor a dúsítás mértéke olyan magasra emelkedik, hogy az már nyomokban közelít ahhoz a szinthez, amely lehetővé tenné atombomba előállítását.
A 2015-ös nemzetközi atommegállapodás több mint tíz éves alkudozás után komoly eredményenk számított már csak azért is, mert Irán vállalta, hogy a korábbi szint töredékére veszi vissza az urándúsítást. A NAÜ azt állítja, hogy amíg az Egyesült Államok ki nem lépett a megállapodásból, Irán betartotta azt.
Donald Trump volt az, aki 2018-ban kivonta az Egyesült Államokat a megállapodásból, ezzel gyakorlatilag a megállapodás sorsát pecsételve meg. Az iráni vezetés reagálva a helyzetre kijelentette, hogy amennyiben az amerikai kormány nem teljesíti ígéreteit, miszerint a szankciók fokozatosan, végül pedig teljesen megszűnnek, Irán kénytelen lesz visszatérni az eredeti atomprogramjához.
A közelmúltban az amerikai elnök nyíltan fejezte ki aggodalmát Teherán felé, amikor az izraeli miniszterelnök április elején Washingtonban járt. Az elnök világossá tette, hogy hajlandó tárgyalásokat folytatni Iránnal, és határozottan ellenzi, hogy Izrael, amelyet folyamatosan fenyegetnek iráni hatalmak, májusban csapást mérjen az iráni nukleáris létesítményekre.
