Gobbi Hilda egykori nyaralója, amely évek óta elhagyatottan áll, talán még megmenekülhet a pusztulástól.
Az utóbbi időszakban több írás is foglalkozott Gobbi Hilda egykori nyaralójának állapotával. A színésznő emlékét őrző épület körüli problémák sokakat megdöbbentettek, így a közvélemény és a művészvilág is hangot adott felháborodásának. Ennek következményeként az állam 80 millió forintos támogatást biztosít a felújításra. De vajon mi rejlik az épület múltjában, és hogyan kerültek oda azok a titokzatos patkók, amelyek a helyszínt még érdekesebbé teszik?
Egészen idilli környezetben áll Gobbi Hilda nyaralója: egyrészt egy domboldal zárja le, másrészt kilátás nyílik a Szentendrei-Duna-ágra és Kisoroszira, de szép időben látni a túloldali hegyeket is. Nem csoda, hogy a színésznő beleszeretett a területbe, ha tehette, ebben a villában töltötte a szabadidejét, és több visszaemlékezésben is elmondta, hogy csak itt nem félt a haláltól. A házban rengeteg színészkolléga megfordult, jöttek ide pihenni, kikapcsolódni vagy összejövetelekre,
A tervezett projekt végül nem valósult meg, bár a 80-as évek végén az akkori kultuszminisztérium felújítási munkálatokat indított a villában. A tulajdonosi viszonyok azonban hosszú időn át rendezetlenek maradtak: a színésznő, Gobbi Hilda az épületet a Nemzeti Színházra hagyta, ám az ingatlan később a Pesti Magyar Színház tulajdonába került. Ez a helyzet csupán annak volt köszönhető, hogy amikor a Nemzeti új játszóhelye megnyílt, a Gobbi-villa nem került fel az intézmény vagyonleltárára. 2010-ben ugyan újra megnyitották, és Gobbi Hilda születésének 100. évfordulóján a nagyközönség számára is látogathatóvá vált, de végül 2015-re ismét bezárták. 2018-ban az épület a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő birtokába került, majd 2021-ben a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány vette át. Mindeközben senki sem törődött a romlásnak indult épülettel, mígnem nemrégiben a színészek felháborodása felkeltette a sajtó figyelmét.
A szóbeszéd szerint Gobbi Hilda egy álmos félálomban kötötte meg adásvételi szerződését, míg mások azt mesélik, hogy éppen Temessy Hédivel kirándult, amikor a kisoroszi rév közelében egy pásztor felajánlotta neki a csodás kilátású legelőt. A színésznő azonnal lecsapott a lehetőségre, és a helyi Gondűző kocsmában (ma pizzéria) aláírták a szerződést - állítólag egy cementeszsákon, ami a hely adta különlegességét tükrözte.
A telek területe jóval meghaladta a villa jelenlegi nagyságát. Ennek hátterében az állt, hogy Gobbi Hilda nem rendelkezett elegendő tőkével a ház felépítéséhez, így úgy döntött, hogy felparcellázza a birtokot, és eladja a házhelyeket. Ezzel a szomszédai között találjuk Kerekes János zeneszerzőt, valamint Esterházy Ilonát és Fónay Mártát, akik színészként váltak ismertté. Darvas Iván is beszerzett egy telket, ám végül nem építkezett. A színésznőt azonban a pénzügyi korlátok nem akadályozták meg abban, hogy megvalósítsa álmait.
a nyaraló nem csupán Gobbi Hilda művészi hagyatéka, hanem egy igazi kulturális relikviaként is funkcionál. A Blaha Lujza téri Nemzeti Színház, amely 1965. március 15-én tragikus sorsra jutott, mostantól új életre kel, hiszen köveiből és történetéből szőtték e különleges hely szövetét. Az öltözők ajtói, amelyek valaha a színészek izgalmait és titkait őrizték, most a nyaraló falai között mesélnek a múlt varázsáról. Ráadásul a színház egyik oszlopfője is megtalálható a házban, így minden látogató egy lépéssel közelebb kerülhet a színházművészet örökségéhez. A nyaraló tehát nemcsak egy pihenőhely, hanem egy kapu a művészetek világába, ahol a múlt és a jelen találkozik.
A lópatkók gyűjtése volt ugyanis az egyik hobbija, a több mint négyezres gyűjteményének közel a felét beépítették a házba, ami innen kapta a Patkó-villa elnevezést is. Belső terében a mai napig találhatók régi kolompok, kis harangok és népművészeti használati tárgyak is.
Gobbi Hilda egész életét a Nemzeti Színháznak szentelte, így - amint arról esett már szó - a villát is rájuk hagyta, azzal a kikötéssel, hogy alkotóház váljon belőle. A színésznő 1988-ban halt meg, de kérését azóta sem váltották valóra (igaz, nem a színházon múlt). Amikor 2018-ban az állam tulajdonába került az épület, a Magyar Hang hosszú cikket írt az akkori állapotokról. Mára csak még gazosabb és elhanyagoltabb lett a hely.
A Patkó-villa Pokorny Lia videója miatt került ismét a köztudatba. A színésznő megdöbbenve látta a kidőlt fákat, a gazzal benőtt kertet, az elhanyagolt épületet.
Még évtizedekkel ezelőtt, kollégáktól származó információk alapján, megtudtam, hogy mennyire különleges hely volt ez, és hogy Hilda szívből kívánta, hogy halála után is a színészek, rendezők, tervezők és alkotók otthonává váljon – egyfajta pihenőhelyként, alkotóházként éljen tovább. De mi történt valójában ezzel a hellyel? Ki tud valamit a sorsáról? Hogyan lehetne megőrizni ezt az értéket? Ez a mi közös színháztörténetünk része, és nem hagyhatjuk, hogy így elvesszen. Elhatároztam, hogy tenni fogok a megmentéséért. Hol érdemes elkezdenem? Kinek forduljak, kit kérdezzek? Ki tudna segíteni ebben a küldetésben, és ki csatlakozna hozzám?
Pokorny Lia posztja után sorra jelentek meg a villa állapotáról szóló hírek, a Nemzet Színészei nyílt levelet írtak, míg a Magyar Színházi Társaság közleményben vonta kérdőre az államot. Ezután kapott észbe a tulajdonos, hogy illene foglalkozni az épülettel, így azóta
