Rózsa György, a népszerű közszereplő, végre megosztotta tapasztalatait a stroke-ja után. A súlyos esemény után lánya hősies közbelépése mentette meg az életét, amelyről most beszél. A történet nem csupán a családi kötelékek erejéről szól, hanem a figyelem
Vizes környezetben, fürdőzés közben a stroke kockázata különösen magas - ezt tapasztalta meg az ismert televíziós személyiség, Rózsa György is. Most pedig ő osztotta meg saját élményét az esettel kapcsolatban.
Sokszor beszélünk a nyári fürdőzés kockázatairól, különös figyelmet fordítva arra, hogy még a sekély vízben is bekövetkezhetnek tragikus események. Különösen a gyermekeknél nem mindig a vízmélység az, ami meghatározó, ugyanis hirtelen fellépő egészségügyi problémák, mint például ájulás vagy légzési nehézségek, könnyen veszélyhelyzetet idézhetnek elő. Esetleg így járhatott Rózsa György, a közismert televíziós személyiség, aki Balatonfenyvesen pihent a strandon. Amikor egyedül maradt a térdig érő vízben, váratlanul rosszul lett; később kiderült, hogy sztrókot szenvedett el.
Bár tudta, hogy súlyos a helyzet, a lábai nem voltak hajlandóak engedelmeskedni, és végül összeroskadt. Lánya, Rózsa Csilla, azonnal észlelte a vészhelyzetet, és sürgősen értesítette a mentőket. A kaposvári kórházban gyorsan elvégezték a koponya CT-vizsgálatot. Két nap intenzív osztályos megfigyelés következett, majd hosszú lábadozás vette kezdetét.
Rózsa György a Tényeknek adott interjújában osztotta meg tapasztalatait egy friss esetről, amely újra rávilágított arra, hogy az agyi eseményeknél kulcsfontosságú az úgynevezett időablak és a gyors orvosi beavatkozás. Ezek a tényezők nemcsak az életmentés szempontjából kritikusak, hanem döntő szerepet játszanak abban is, hogy hosszú távon milyen mértékű károsodás léphet fel, vagy egyáltalán megmarad-e valamilyen tartós probléma.
- Az volt a szerencsém, hogy a lányom figyelt, másrészt, hogy egyet még tudtam kiabálni, hogy 'segíts, Csilla!' (...) Föl akartam állni, és visszaestem - idézte fel az eseményeket az idős műsorvezető, aki szerencsére most már jól van, és nem szenvedett elagyi károsodást.
Stroke esetén az agyban hirtelen bekövetkező funkcióvesztés figyelhető meg, amit a vérátáramlás drasztikus csökkenése vagy megszakadása okoz. Ez a jelenség leggyakrabban akkor fordul elő, amikor az agyi erekben valamilyen akadály – például vérrög vagy szűkület – keletkezik. A stroke figyelmeztető jelei között szerepelhet a féloldali látásvesztés, a beszédzavar (értelmetlen szavak, zavaros mondatok), a végtagok gyengülése, az arc aszimmetriája, valamint a test egyik oldalának zsibbadása vagy érzéketlensége. További tünetek lehetnek a végtagok ügyetlensége, látótérkiesés, kettőslátás, nyelési nehézségek, szédülés, hányinger, egyensúlyzavar és szellemi zűrzavar. Fontos, hogy a tünetek észlelése esetén azonnali orvosi segítséget kérjünk, mivel a gyors beavatkozás életmentő lehet.
A stroke, mint ahogyan a koszorúérgörcs és szívinfarktus is, sürgősségi, potenciálisan életveszélyes állapot. A stroke-centrumok és a neurológiai osztályok felkészültek a betegség diagnosztizálásában és terápiájában - így létfontosságú a pácienst mielőbb ilyen helyre, szaksegítséghez juttatni.
