Mesterséges intelligencia: Új EU-rendelet komoly kihívások elé állítja a hazai vállalkozásokat

Az újonnan bevezetett EU AI-rendelet alapvetően átalakíthatja a vállalatok mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának módját. Ahogy a mesterséges intelligencia szerepe folyamatosan növekszik, úgy a szabályozások számos kérdést és bizonytalanságot generálnak a hazai vállalkozások számára.

Bár a mesterséges intelligencia (MI) kínálta előnyök egyre látványosabban formálják át a vállalati működést, az Európai Unió új MI-ről szóló rendelete, az "EU AI Act" jelentős kihívások elé állíthatja a magyar cégeket. A 2025 augusztusában hatályban lévő pontok célja, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztését és alkalmazását meghatározott kockázati szintek mentén szabályozzák.

A szabályozásokkal sokan nincsenek tisztában, ám a felhasználók száma folyamatosan növekszik.

A hazai cégek többsége még nem áll készen az új követelmények teljesítésére. Az Intrum által készített európai fizetési jelentés (EPR) alapján a magyar vállalatok majdnem 75%-a nincs tisztában azzal, hogy pontosan mit vár el tőlük az új uniós szabályozás. Még aggasztóbb, hogy a cégek 54%-a úgy véli, hogy valószínűleg nem lesz képes teljes mértékben megfelelni az előírásoknak a szabályozás életbe lépéséig.

A technológiai innovációk üzleti szférában való elterjedése egyre dinamikusabb ütemben zajlik: a becslések szerint 2025-re a vezetők 63 százaléka már mesterséges intelligenciát használ a kifizetések menedzselésére. Ez a szám jelentős emelkedést jelez a 2024-es 47 százalékhoz viszonyítva. Továbbá, a vezetők 56 százaléka úgy véli, hogy a technológiai fejlődés lényegesen fokozni fogja a késedelmes kifizetések kezelésének hatékonyságát.

Az iparági tapasztalatok is alátámasztják, hogy az MI komoly szerepet játszhat a pénzügyi folyamatok optimalizálásában. Már elérhetők olyan megoldások, amelyek több ezer ügy egyidejű kezelésére, ellentmondásos adatok értelmezésére és mélyebb elemzések készítésére is képesek - ezek révén a kifizetési rendszerek átláthatóbbá és hatékonyabbá válhatnak.

A szabályozási környezet ugyanakkor gátat szabhat az innovációs szellemnek: a vezetők körében végzett felmérés alapján a válaszadók 38%-a úgy véli, hogy az MI-t érintő új szabályozások akadályozhatják a kísérletezést, továbbá megnehezíthetik az új technológiák piacra lépését.

A megfelelő készségek hiánya is nehezíti az átállást

A kihívások között első helyen szerepel a megfelelő szaktudás hiánya: a vezetők 52 százaléka ismerte el, hogy nehézséget okoz számukra olyan szakemberek bevonása, akik valódi értéket tudnak teremteni az MI-eszközök segítségével. Ez több kérdést is felvet az MI-törvény fényében, hiszen megfelelő tudás nélkül nehéz lesz megfelelni az előírásoknak és versenyben maradni.

Elengedhetetlen, hogy a magyar vállalatok időben felkészüljenek a mesterséges intelligenciát érintő jogszabályok követelményeire, és tisztában legyenek az új technológiák biztonságos alkalmazásának módjaival. Ez nem csupán a jogszabályoknak való megfelelés miatt fontos, hanem alapvetően befolyásolja jövőbeli versenyképességüket is. Azok a cégek, amelyek most fektetnek időt és erőforrást a tudásuk gyarapításába, a megfelelőségi folyamatok megteremtésébe és az MI-stratégiák újragondolásába, jelentős versenyelőnyhöz juthatnak saját piacukon - hívja fel a figyelmet Kaczur Tibor, az Intrum márka- és marketingkommunikációs igazgatója.