Miért éppen Rijádban ülik meg a tárgyalásokat Putyin és Trump képviselői? | 24.hu
Nem mindennapi esemény, hogy Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban ültek össze az orosz és amerikai delegációk, hogy a súlyos ukrajnai konfliktus befejezésének lehetőségeit mérlegeljék. Ki profitálhat ebből a találkozóból, és milyen módon hat ez a globális politikai tájképre? Szalai Máté elemzése.
A Trump-kormányzat egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb külpolitikai döntése a közvetlen amerikai-orosz tárgyalások megkezdése volt. A republikánus politikus megválasztása után sokan számítottak arra, hogy az Egyesült Államok Oroszországhoz fűződő viszonya átalakul, de kevesen gondolták volna, hogy a közeledés ilyen gyors ütemben fog bekövetkezni.
A beszélgetések első színhelye Rijád, Szaúd-Arábia fővárosa volt, ami első pillantásra talán különös választásnak tűnhet. Miért éppen egy közel-keleti ország, olyan távol Washingtontól és Moszkvától? Valójában azonban a helyszín megválasztása nem véletlenszerű. Ez a döntés a szoros szaúdi-amerikai és szaúdi-orosz kapcsolatokra, valamint az Öböl-államok globális politikában betöltött egyre növekvő szerepére is utal.
A konfliktusban részt vevő országok tárgyalásainak helyszínét és berendezését meghatározó fél kiválasztása gyakran lényeges szerepet játszik a folyamat alakulásában.
Az összes résztvevő félnek meg kell bíznia abban, aki a helyszínt adja - már csak azért is, mert egymásban ezek a szereplők nem bíznak meg.
Ha nem létezne egy megbízható és biztonságos tárgyalási környezet, a konfliktusos felek állandó félelemben élnének, hogy a másik fél manipulálni próbálja őket. A legrosszabb esetben pedig még a tárgyalódelegációk biztonságát is komoly fenyegetés érheti.
A helyszínt biztosító fél – jelen esetben Szaúd-Arábia – a tárgyalások során két eltérő szerepet is betölthet. Az egyik lehetőség a facilitátorok szerepe, mint amilyen Omán volt az Irán és az Egyesült Államok közötti nukleáris tárgyalások esetén. A facilitátorok csupán teret biztosítanak a diskurzushoz, anélkül hogy beleszólnának a párbeszédbe, javaslatokat tennének vagy garanciákat vállalnának. Ezzel szemben a közvetítő (mediátor) szerepe már aktívan beavatkozik a folyamatba, és akár ő maga is megformálja a végső megállapodás részleteit. Ilyen mediátorként működik például az amerikai-katari-egyiptomi hármas, akik az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodások kidolgozását is magukra vállalták.
Az amerikai és orosz perspektívák szerint a szaúdi vezetés számos okból kifolyólag kedvező választásnak számít.
