A magyar juhágazat milliárdos veszteségekkel nézhet szembe az új járvány terjedése következtében - Agro Napló.

A ragadós száj- és körömfájás komoly kihívás elé állítja a juh- és kecsketartókat, hiszen ezek az állatok szintén veszélyeztetettek a betegség szempontjából. Jelenleg Magyarországon nem észleltek fertőzött állományokat, azonban a kapcsolódó intézkedések érvényesek rájuk is, ami jelentős gazdasági nehézségeket okoz a gazdák számára. A megelőzés érdekében a juh- és kecsketartóknak korlátozniuk kell a legeltetést, minimalizálniuk kell a vadállatokkal való érintkezést, és lehetőség szerint zárt helyen kell tartaniuk állataikat. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy ez jelentős többletmunkát és extra költségeket ró a termelőkre. Továbbá a telepeken szigorúbb szabályok bevezetése is szükséges, mely a belépések korlátozását jelenti; ez különösen problémás a jelenleg zajló ellési időszakban, amikor még több segítségre lenne szükség. Ha a járványügyi korlátozások hosszú távon fennmaradnak, az súlyos, akár visszafordíthatatlan hatásokkal is fenyegetheti a magyar juhágazatot.

A járványügyi intézkedések következtében az országos főállatorvos exporttilalmat rendelt el a juh- és kecskeállományra, ami komoly hatással van a magyar exportpiacra. Különösen aggasztó, hogy a húsvéti időszakban zajlik a legintenzívebb értékesítési időszak, és habár még hat hét van hátra az ünnepig, a termékek kiszállítása már elindult volna.

A húsvétra szánt bárányok már világra jöttek, és jelenleg gondos takarmányozás alatt állnak. A kivitel szigorú logisztikai ütemterv szerint történik. Már pénteken megtiltották a bárányok Olaszországba történő szállítását, pedig ilyenkor napi két-három kamionnyi állatot juttatnak el a célországba, a csúcsidőszakban pedig akár tíz kamion is útnak indulhat. Húsvétig összesen körülbelül 300 kamionnyi bárányt kellene exportálni Olaszországba. Ha a korlátozások elhúzódnak, az komoly logisztikai kihívások elé állíthatja a szakmát, hiszen az állatok folyamatosan növekednek, és ha túllépik az optimális súlyt, az áruk jelentősen csökkenhet.

„Kérlek, formáld meg a szöveget saját stílusod szerint” – osztotta meg velünk Mezőszentgyörgyi Dávid.

A betegség hírére az olasz felvásárlási árak azonnal 200 forintos csökkenést mutattak, így a bárányok kilónkénti ára 2500 forintról 2300 forintra esett vissza. Az exportkorlátozások további terheket rónak a piaci szereplőkre, hiszen karantén- és vizsgálati díjak merülnek fel, ráadásul a kereskedelmi partnerek gyakran próbálnak még alacsonyabb árakat kialakítani. Hétfőtől néhány vágóhídon megkezdődhet a bárányok levágása, de a magyar piac főként az élőállat-exportra épít. Alternatív lehetőségek keresése, például az Arab-félsziget országaiban, új kihívások elé állítja a szakmát, mivel ezek a piacok eltérő követelményekkel rendelkeznek, és a megfelelő kereskedelmi partnerek felkutatása időigényes folyamat. Ezen kívül a vágott bárány húspiaca sem kínál olyan kedvező árakat, mint az élő állatok exportja, ami további bevételi veszteséget jelenthet a gazdák számára.

Ha az exporttilalom elhúzódik, a juhágazat akár tízmilliárdos kárt is szenvedhet.

A helyzet különösen kihívásokkal teli a kisebb termelők számára, hiszen számukra a húsvéti időszak nem csupán egy ünnep, hanem az éves bevételük jelentős részét képezi. Sok gazdálkodónál ez az időszak hozza meg az éves árbevételük teljes mértékét, így ha nem tudják értékesíteni az állatokat, az egész éves megélhetésük kerülhet megingásba. A juhászat ráadásul egy alacsony tőkéjű ágazat, amelyben a tartalékok is minimálisak. Ráadásul Magyarország vágási kapacitása sem elégséges ahhoz, hogy az összes érintett állatot helyben feldolgozzák. A legnagyobb vágóhíd évente csupán 30-40 ezer bárányt tud feldolgozni, miközben az ország évi szinten körülbelül 400 ezer bárányt exportál.

- fogalmazott a szakember.

Az állategészségügyi előírások fokozódása újabb kihívásokkal állítja szembe a szektort. A szállítások során szigorúbb fertőtlenítési protokollokat kell bevezetni, ami azt jelenti, hogy minden járművet alaposan meg kell tisztítani. Ez pedig jelentős extra költségeket von maga után. Jelenleg nincs hiány a fertőtlenítőszerekből, de a helyzet romlása gyorsan megváltoztathatja ezt a képet. A szigorúbb szabályozások nem csupán anyagi terheket jelentenek, hanem logisztikai akadályokat is, mivel számos juhászat nem rendelkezik a szükséges fertőtlenítő berendezésekkel.

Az exportkorlátozás és az állategészségügyi intézkedések mellett figyelembe kell venni az állattartók lelki terheit is. Azok a gazdák, akik évtizedek óta dolgoznak egy-egy állomány fenntartásán, most komoly veszélyben látják a munkájuk eredményét. Egy harminc éve fennálló genetikai állomány elvesztése nem csupán anyagi kár, hanem pótolhatatlan veszteség is. Az érintett gazdák számára az is rendkívül megterhelő, ha az állományt kényszervágásra kell küldeniük.

Mezőszentgyörgyi Dávid kiemelte, a szakmai szervezetek és termelők folyamatosan keresik a lehetséges megoldásokat, tárgyalásokat folytatnak az állategészségügyi hatóságokkal és a kereskedőkkel. A cél, hogy minimalizálják a veszteségeket, és ha szükséges, új piacokat találjanak a vágott bárány számára. A gazdák és szervezetek megértést kérnek a lakosságtól is: a járvány terjedésének elkerülése érdekében korlátozni kell az állattartó telepekre való belépést, és számos állatkert is hasonló óvintézkedéseket vezetett be. A jelenlegi helyzetben minden érintett veszteségekkel számol, és biztos, hogy a helyreállításnak komoly anyagi vonzatai lesznek. Ha a járványügyi korlátozások hosszú távon fennmaradnak, az a magyar juhágazat számára súlyos, akár visszafordíthatatlan következményekkel is járhat.