MTA elnöke: Akadémiánk ugyan nem tökéletes, de páratlan nemzeti kincs. | Vajdaság MA

Hankó Balázs, a kulturális és innovációs tárca irányítója, Sulyok Tamás, a köztársaság elnöke, valamint Freund Tamás, a tudományos élet kiemelkedő alakja.

Hétfőn elindult a Magyar Tudományos Akadémia 199. ünnepi közgyűlése a gróf Széchenyi István által létrehozott, idén 200 éves intézmény budapesti központjában.

Freund Tamás, az MTA elnöke ünnepi beszédében először a tudományos közélet megalapozásának fontosságát emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy Széchenyi István és társai forradalmi lépést tettek, amikor a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését közérdekűvé tették. Ezen kezdeményezés széleskörű társadalmi támogatásra talált, ami lehetővé tette olyan jelentős nemzeti intézmények létrejöttét, mint az Akadémia, amely ma is a tudományos élet egyik pillére. Az ünnepi beszéd során a múlt és a jelen összekapcsolása révén a nemzeti identitás megerősítésére is hangsúlyt fektetett.

A mai Akadémiáról az elnök kifejtette, hogy a politikai rendszerváltozás következtében, öt évtized elteltével, az intézmény autonómiáját újból visszanyerte, ami alapvetően átalakította működését. Ezt a változást az 1994-es akadémiai törvény foglalta keretbe. Ekkortól vált a tagság tudományos teljesítmény függvényévé, létrehozva ezzel a ma már 19 ezer fős köztestületet, amelybe a határon túli magyar tudósokat is szervezeti keretek között bevonták, gazdagítva ezzel az Akadémia életét.

"Az elmúlt 35 év során elért legfontosabb sikereink között kiemelkednek hazai és nemzetközi tagjaink figyelemre méltó eredményei, amelyeket több Nobel- és Abel-díjjal is elismertek. Különösen büszkék vagyunk az MTA Doktora cím bevezetésére, a Magyar Tudományos Művek Tárának létrehozására, illetve az Országos Tudományos Kutatási Alap működtetésére. Ezen kívül említést érdemelnek a Bolyai és Lendület pályázatok, az MTA által támogatott kutatóhelyek az egyetemeken, a határon túli kutatók DOMUS programja, a Nemzeti Programok, az MTA Kiváló Kutatóhelye minősítés, a Magyar Tudomány Ünnepe, a Középiskolai Alumni Program, valamint tudományos tanácsadói tevékenységünk. Nemzetközi szinten pedig büszkélkedhetünk a világ akadémiáihoz fűződő szoros kapcsolatainkkal és a Tudományos Világfórum immár negyedszázados sikerével" - mondta Freund Tamás, hozzátéve, hogy sajnos e programok közül nem egy annyira fontosnak és sikeresnek bizonyult, hogy - intézethálózatunkhoz hasonlóan - végül elvették az Akadémiától.

Az elnök a legfrissebb eseményekre is reagált, különös figyelmet fordítva az Akadémia körüli feszültségekre. "Jelenleg a világban és hazánkban is egyre feszültebb a légkör. A közéleti diskurzusok hangvétele sajnos egyre inkább eldurvul. Támadások céltáblájává váltunk. Ez a helyzet a tagságunkat is megosztja, ám a belső vitáink stílusa és tónusa megőrizte a méltóságát. Akadémiánk nem mentes a hibáktól, kritikák érhetnek minket, de mégis egyedülálló nemzeti értéket képvisel, amelyet meg kell őriznünk a jövő generációi számára, és most is kedvező esélyeink vannak erre. A tudományos közösség igénye és nemzetünk két évszázada töretlen bizalma Akadémiánk legnagyobb kincse. Azóta, hogy létezünk, gyakran felmerül a kérdés: mi árthat jobban ennek a bizalomnak – a hatalom csapása vagy éppen annak ölelése?" - fogalmazott Freund Tamás.

A kutatási és a felsőoktatási rendszer átalakításáról az elnök elmondta: ebbe az Akadémiát csak formálisan vonják be. A forgatókönyv nagy része ismeretlen a tudományos közösség és az Akadémia számára. Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra. Így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatási és felsőoktatási rendszer képviselői között.

"Az Akadémia nem önmagáért és tagjaiért van, hanem azért a közösségért, amelyért annak képviselői létrehozták. Akadémiánk fő küldetése, hogy a kutatások eredményezte tudást a magyar társadalom, gazdaság, állam, az egész nemzet szolgálatába állítsa. Célunk a tudománybarát, a tudomány művelését, az Akadémiát támogató társadalom kialakítása" - mondta Freund Tamás.

"Az MTA alapítója az egész nemzet ügyét karolta fel. A tudós társaság létrehozása és a magyar nyelv felemelésének gondolata régóta megfogalmazott sorskérdés volt, amely sokakat foglalkoztatott már a 18. században is. A Kárpát-medence magyarsága tudta, csak akkor válhat igazán nemzetté, ha saját nyelvét megmenti, ha műveltségét önállóan kifejti - mondta az Akadémia 199., ünnepi közgyűlését köszöntve Sulyok Tamás köztársasági elnök. - A mai ünnep és az egész jubileumi év a magyar tudományos élet értékteremtő szellemiségéről, a magyar tudósok sikereiről szól. Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a magyar tudomány dicső jövőjében. Bízzunk abban, hogy a nemzet tudományos felemelése olyan ügy, amelyhez minden korban meglesz a kellő teljesítmény, a felelősségtudat és a nélkülözhetetlen összefogás."

Sulyok Tamás államfő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi akadémiai közösség rendkívüli felelősséggel bír a magyar tudományos élet jövőjének alakításában. "A nemzet ügye és a kiemelkedő tudósok szerepe ma is összegyűjti a szellemi erőket, és egy építő jellegű együttműködésre hív. A 21. század számos kihívásának megoldása, titkainak és szépségeinek felfedezése Önök kezében rejlik, tudósaink és akadémikusaink által. Honfitársaim nevében kívánom, hogy munkájuk révén hozzanak a magyar emberek életébe - az Akadémia mottójához hűen - a nehézségek eloszlatásával minél több örömet" - fogalmazott az államfő.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében egyebek mellett a hatékony, eredményes tudomány-népszerűsítés és tudománykommunikáció fontosságát hangsúlyozta, mint a magyar tudomány egyik lényeges sikertényezőjét. "Erre az idei és a jövő évben kiváló lehetőséget teremt az Országgyűlés döntése, amely a 2025-ös és 2026-os éveket a Magyar Tudomány Évévé nyilvánította - fogalmazott a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője. - Hozzuk ki tehát a tudományt a laborokból!" Hankó Balázs beszéde zárórészében méltatta az Akadémia 200 éves múltját, ami szavai szerint "már bizonyosan történelmi lépték".

"Ebben a lenyűgöző épületben, ahol a magyar tudomány eredményeit és történelmét összegyűjtjük, csakis tiszteletteljes és mély érzésekkel beszélhetünk a jövő kihívásairól" - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a nemzetünket érő kihívások folyamatosan növekedni fognak, miközben a világ egyre bonyolultabbá válik. A magyar tudományos közösségnek kulcsszerepe van abban, hogy válaszokat adjon a legfontosabb kérdésekre, ötvözve a tudomány csodáit a nemzetünk küldetésével. Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy ez egy kiemelkedő feladat és felelősség, amelyre csupán a legkiválóbbak képesek. "E cél érdekében ajánlotta fel 200 éve Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, és ennek szellemében támogatja a kormány a magyar tudomány finanszírozását" - tette hozzá a miniszter.

Az ünnepi rendezvénysorozat kezdetén, egy különleges pillanat keretében, az ünneplők tiszteletüket fejezték ki gróf Széchenyi István MTA székházában álló szobra előtt, ahol virágkoszorút helyeztek el.

Freund Tamás elnök a koszorúzáson kifejtette, hogy az alapító "200 évvel ezelőtt a pozsonyi országgyűlésen tett gesztusa a történelmi idő egy kiemelkedő pillanatában valósult meg, és ez egy minőségi cselekedet volt. Ez a cselekvési morál Széchenyi örökségének része: az az elv, hogy úgy éljünk és dolgozzunk, hogy tetteink olyan alkotásokká váljanak, amelyek embertársaink számára, valamint az utánunk következő generációk számára életet és lelki támaszt nyújtanak."

A hétfői eseménysorozat egyik kiemelkedő pillanataként került bemutatásra a Határtalan történet című köztéri műalkotás, melyet az MTA 200. évfordulójának tiszteletére hozott létre az MTA és Budapest Főváros Önkormányzata.

Az alkotás mellett végigsétálva megismerhetjük a tudás, a nemzet és az egyetemes tudomány szolgálatában álló intézmény első 200 évének jelentős eseményeit az 1825-ös alapítástól egészen Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjáig.