Fedezd fel a részleteket: hivatalos iratokban bukkantak fel a nemzetközi baloldal útmutatásai arról, miként kellene végrehajtani a nyugdíjcsökkentéseket Magyarország területén - Mandiner.

Az indoklás mögött az áll, hogy a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatósága megkérdőjelezhető. Azonban a valóság képe egészen más. E cikk sorozatunk első részében mélyebben belemerülünk a témába.

Brüsszel és a baloldal "nyugdíjreformot" akarnak, amelynek részeként eltöröltetnék a kormánnyal a 13. havi nyugdíjat, megszüntetnék a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségét, 67-69 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, valamint 32,5%-ra növelnék a nyugdíjjárulékot.

A rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy a rendszer stabil és fenntartható, hiszen jelenleg egymillióval többen vesznek részt a munkapiacon, ezáltal hozzájárulva a nyugdíjjárulékokhoz. Ezen kívül a nyugdíjak mellett az átlagos keresetek is folyamatosan növekednek, ami alapvetően befolyásolja a járulékfizetés mértékét.

A KSH legfrissebb adatai szerint a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma meghaladja a 2,4 millió főt. Ebből körülbelül 2 millióan élvezik az öregségi nyugdíjat, míg további 31 ezer ember kap életkoron alapuló ellátást. Különösen figyelemre méltó, hogy közülük 27 ezer nő a Nők40 program keretében részesült nyugdíjban, ami azt jelenti, hogy 40 évnyi munkaviszony után, a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése előtt léptek nyugdíjba. Ezzel egy időben a foglalkoztatottak száma elérte a 4,7 milliót. Összehasonlítva a 2010-es állapotokkal, akkor összesen közel 3 millió ellátott volt, és a munkavállalók száma egy millióval kevesebb volt. Akkor 1 millió 719 ezer öregségi nyugdíjas és 1 millió 261 ezer más típusú ellátott volt, ami az összes ellátott 42%-át tette ki.

Bár a nyugdíjpolitika alapvetően tagállami hatáskörbe tartozik, az utóbbi években számos alkalommal tapasztalhattuk, hogy a nemzetközi baloldal próbálja befolyásolni a magyar kormány döntéseit különböző szervezetek és ajánlások révén. Például az Európai Bizottság már egy 2017-es dokumentumban felvetette a nyugdíjkorhatár emelésének szükségességét, a korai nyugdíjazási lehetőségek fokozatos megszüntetését, valamint az állami nyugdíjköltségek csökkentését. Ezen kívül, a 2022-es jelentésükben konkrétan a 13. havi nyugdíj eltörlését javasolják. Az OECD is hasonló ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek tovább növelik a nyomást.

A járulékfizetési kötelezettség, amely a munkavállaló és a munkáltató közös felelősségét tükrözi, a jelenlegi 21,65%-os szintről 32,5%-ra történő emelését javasolják (a részletekért lásd a megfelelő, nyilvánosan elérhető forrásokat).

A balliberális pártok és szakértőik többsége azt a nézetet képviseli, hogy a külső nyomásnak engedni kell, és szigorú intézkedéseket kell hozni a magyar nyugdíjrendszerben, beleértve a nyugdíjak csökkentését is. Ez a vélemény különösen hitelesnek tűnik, figyelembe véve, hogy Gyurcsány és Bajnai kormányai már korábban is drasztikus lépéseket tettek: eltörölték a 13. havi nyugdíjat, évekig az inflációnál alacsonyabb mértékű nyugdíjemeléseket biztosítottak, és több alkalommal elmaradtak az esedékes nyugdíjkorrekciók. Ekkoriban Magyarország adóéke az egyik legmagasabb volt, nemcsak az uniós, hanem az OECD-országok között is.

A jelenlegi kormány minden lehetséges alkalommal hangsúlyozza, hogy nem szándékozik a nyugdíjasok juttatásaiból faragni, és elkötelezett az inflációval összhangban történő éves nyugdíjemelés megőrzése, a 13. havi nyugdíj, valamint a Nők40 program mellett. Emellett nem tervezik sem a nyugdíjkorhatár, sem a nyugdíjjárulékok emelését. Mindez annak köszönhető, hogy a magyar nyugdíjrendszer, ellentétben a sokszor hangoztatott véleményekkel, fenntartható. Jelenleg több mint egymillióval többen dolgozunk, mint 2010-ben, ami azt jelenti, hogy ennyivel többen is járulnak hozzá a nyugdíjrendszerhez. A keresetek is jelentősen emelkedtek, az átlagkereset több mint háromszorosára nőtt az elmúlt évtized alatt. A Ratkó-gyerekek, akik az 1950-es évek elején születtek, 2020-ig mind nyugdíjba vonultak. Ezáltal bár nőtt az öregségi nyugdíjasok száma, a 2010-ben majdnem 3 millió ellátott helyett ma már csupán kicsivel több mint 2,4 millió nyugdíjas él, tehát több mint félmillióval kevesebb az ellátásra jogosult polgár. A következő években pedig a Ratkó-gyerekeknél jóval kisebb létszámú generációk fognak nyugdíjba vonulni, így reálisan nem várható, hogy a jelenlegi öregségi nyugdíjasok száma jelentősen megnövekedjen.

Így amennyiben tartani tudjuk a 4,7 millió foglalkoztatottat, és továbbra is emelkednek a keresetek, minden ellenkező állítással szemben fenntartható marad a magyar nyugdíjrendszer, sőt a nyugdíjak is növekedni tudnak. A jelenlegi kormány tervei szerint amíg a Fidesz dönt a nyugdíjakról,

- függetlenül attól, hogy ki mit "ajánl".