A Kölcsey Kör, amely Kölcsey Ferenc emlékének ápolására jött létre, egy különleges múzeumot is létrehozott, hogy méltó módon őrizze meg a költő hagyatékát.
A Szatmárnémetiben megrendezett Partiumi Magyar Napok során különleges eseménynek lehettünk tanúi: a Képzőművészeti Múzeum festői udvarában egy kiállításmegnyitóval egybekötött történelmi előadás zajlott.
A Szent István Kör, amely a történelmi előadások és megemlékezések szervezésére specializálódott, szerdán egy rendkívül érdekes helytörténeti előadást tartott a Szatmárnémeti Képzőművészeti Múzeum udvarán. A rendezvény keretében dr. Szabó Zsolt történész a Kölcsey Kör megalapításának körülményeit és eseményeit osztotta meg a jelenlévőkkel, ezzel gazdagítva a helyi kulturális életet és történelmi tudást.
Kölcsey Ferenc meghatározó személyisége volt korának, az irodalomkritikusi, nyelvújítói, politikusi munkája mellett a magyar nemzeti ima, a Himnusz szövegének megírása miatt is kultusza lett - nem csak Szatmárnémetiben. Mint kiderült, a Szatmár vármegye jegyzőjeként is dolgozó, amúgy elég mogorva természetű Kölcsey nagyon tevékeny személyisége volt a vármegyének, munkája bővebb kiteljesedését pedig csak 48 éves korában bekövetkezett halála akadályozta meg.
Az előadó beszélt az egykori, 19. század eleji egyleti életről is: a Kölcsey Ferenc emléke előtt tisztelgő Kölcsey Kör alapításával 49-re nőtt az egyletek száma Szatmárnémetiben, a szóban forgó szervezet pedig a közművelődést tűzte zászlajára. Több évtizedes működése során a Kör a lehetőségekhez mérten szinte havonta tartott rendezvényeket: irodalmi esteket, fizikai, kémia és társadalomtudományi témájú előadásokat, amelyeknek hallgatósága, főleg a két világháború közötti kisebbségi létben, az akkori társadalom több rétegéből állt. Tehát nem csak a vagyonosok, nemesek kiváltsága volt a Kör tagjának lenni.
A Kölcsey Kör volt az a kezdeményezés, amely először tűzte ki céljául egy szatmári múzeum megalapítását. A gyűjtemény főként adományok révén gyarapodott, számos különleges tárgy és könyv található benne. Szatmári Török Károly, a híres világutazó, hozzájárulásának köszönhetően érdekes relikviák érkeztek a világ különböző tájairól – a Vezúv vulkánjának hamujától kezdve egészen az egyiptomi Ozirisz-szobrokig.
A történelem viharai nem kímélték a Kört: a dualista korszak végén tevékenysége fokozatosan csökkent, az első világháború után, 1923-ban csupán egy évig működött. Az igazi fénykorát azonban 1933 és 1938 között élte, amikor október és május között hétfőnként rendezett előadásai vonzották a hallgatóságot, összesen 16 ezer érdeklődővel. Az előadók között olyan neves erdélyi közéleti személyiségek is szerepeltek, mint Bánffy Miklós. A királyi diktatúra 1938-tól betiltotta a Kört, ezzel véget vetve szabad tevékenységének. A második bécsi döntés következtében, 1941-ben a Kör átalakult, és Kölcsey Társaság néven államilag támogatott intézményként folytatta működését. A Társaság sorsa a második világháború befejezésével és annak következményeivel pecsételődött meg.
A Szatmár Megyei Múzeum izgalmas kezdeményezés keretében egy kisebb, főként információs táblák és roll-upok által gazdagított kamarakiállítást indított. A kiállított anyagok lehetőséget adnak arra, hogy a látogatók mélyebb betekintést nyerjenek Kölcsey Ferenc életébe és munkásságába, emellett a Kölcsey Kör tevékenységéről is részletesebb információk állnak rendelkezésre. A legérdekesebb elem azonban az internetes tér, ahol QR-kódok révén a látogatók olyan weboldalakra navigálhatnak, amelyek segítenek megérteni a kor társadalmát és eseményeit. A múzeum tervei szerint elsősorban diákok fogják felfedezni ezeket az online tartalmakat a következő hónapban, így bővítve tudásukat a történelmi kontextusról.
