Nem elegendő, ha egy vállalat csupán beszámol a fenntarthatósági törekvéseiről; a valódi fenntarthatóságot a tettek és az elkötelezettség határozzák meg.

A vállalatok számára 2025 kulcsfontosságú év lesz az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) jelentéstételi kötelezettségek terén. A fenntarthatósági riportálás egyre szorosabb kapcsolatba kerül a vállalatok működésével, miközben a jogszabályi környezet folyamatosan változik, és az értelmezési keretek sok esetben nem világosak. A cél egyértelmű: a vállalatoknak átláthatónak és összehasonlíthatónak kell lenniük környezeti, társadalmi és irányítási teljesítményük terén. A kérdés már nem az, hogy szükséges-e jelenteni, hanem inkább az, hogy mit, hogyan és milyen részletességgel tegyenek közzé.

Az EU 2022-ban elfogadott CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelve 2025-től írja elő a nagyvállalatok számára a fenntarthatósági jelentés közzétételét, a 2024-es üzleti év alapján. Az adatszolgáltatást az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványai szabályozzák, amelyek több mint ezer adatpont rögzítését írják elő - ezek közül számos kötelező, akkor is, ha a vállalat számára adott esetben nem tűnik kedvezőnek.

A szabályozási környezet folyamatosan alakul, azonban a jelentési kötelezettségek alapvető irányelvei már jól körvonalazódnak. A vállalatok számára kétlépcsős lényegességi értékelés elvégzése szükséges: először is, fel kell térképezniük a környezeti és társadalmi hatásaikat, másrészt pedig azt is meg kell vizsgálniuk, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják üzleti teljesítményüket.

Hazánk jogszabályai jelenleg kétféle jelentéstételi kötelezettséget írnak elő: az egyik az ESG beszámoló, a másik pedig a Fenntarthatósági jelentés.

A magyar ESG-felügyeletet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el, amely akkreditálja és nyilvántartja a tanácsadókat, tanúsítókat, hitelesítőket, valamint az ESG szoftverekről is nyilvántartást vezet. A jogszabályi háttér kialakítása folyamatosan zajlik, ez hatalmas erőfeszítést igényel a Hatóság részéről, hogy egy koherens, egész rendszert alkossanak.

A fenntarthatósági jelentéseket független könyvvizsgálóknak kell hitelesíteniük - egyelőre korlátozott bizonyosságot adó jelentést készítve ezekről. Ez újfajta auditfolyamatot jelent, amely során a nem pénzügyi tevékenységeket is vizsgálják a könyvvizsgálók az adott társaságoknál. Egy ilyen fenntarthatósági jelentés elkészítése szoros együttműködést igényel a társaságon belül is, mivel az információk, amiket be kell mutatni, több különböző részterület összehangolását igényli, ellentétben a pénzügyi beszámolóval, ahol jellemzően a könyvelés készíti ezeket. Emellett fontos, hogy a konzisztencia meglegyen a pénzügyi és a fenntarthatósági beszámolók vonatkozó részei között. Előfordul, hogy a vállalatok két külön könyvvizsgálót is alkalmaznak, melyre a jogszabályok lehetőséget is biztosítanak: egyet a pénzügyi, egyet - speciális minősítéssel - a fenntarthatósági könyvvizsgálathoz.

Az ESG jelentéstétel legnagyobb kihívása az adatok összegyűjtése és feldolgozása. A vállalatok működésének különböző területeiről – mint például HR, pénzügy, beszerzés, értékesítés, IT és környezetvédelem – beérkező információk egységesítése érdekében elengedhetetlen egy jól megtervezett adatmenedzsment rendszer kialakítása. Különösen nehézkes a Scope 3 kibocsátások, azaz az értéklánc alapján számolt környezeti hatások mérése, amelyek gyakran a vállalatok ökológiai lábnyomának legnagyobb részét képezik, de a számításuk sokszor becsléseken alapul. A jelentéskészítés nem csupán a környezeti mutatókra korlátozódik, hanem magában foglalja a társadalmi és irányítási aspektusokat is. Ide tartozik a munkavállalók esélyegyenlősége, a munkahelyi biztonság helyzete, a beszállítói lánccal kapcsolatos társadalmi kockázatok, valamint a megfelelőségi és etikai ellenőrzési folyamatok színvonala. Ezen kívül a beszállítókkal való üzleti kapcsolatok kezelése és az adózási kérdések is fontos szerepet játszanak a jelentéskészítési folyamatban.

A jelentéstételi kötelezettség önmagában nem elegendő a fenntartható működés biztosításához. Sok szervezet még mindig csupán adminisztratív teherként tekint az ESG-re, holott a mögöttes szabályozási cél éppen az, hogy a vállalatok integrálják a környezeti, társadalmi és irányítási aspektusokat a működésükbe. Az ESG nem csupán egy cél, hanem egy keretrendszer, amely lehetővé teszi az érintettek – legyenek azok befektetők, partnerek vagy munkavállalók – számára, hogy átfogóbb képet kapjanak a vállalat valódi teljesítményéről, túl a pusztán pénzügyi mutatókon. A megfelelésen túl a valódi lehetőség abban rejlik, ha a vállalatok üzleti stratégiája szoros összhangban áll az ESG-ambícióikkal, és elkötelezettek a fenntartható értékteremtés iránt. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok megkülönböztessék magukat a piacon, és valódi versenyelőnyre tegyenek szert.