Parajd: Friss bizonyítékok erősítik meg a hatóságok felelősségét - A forrásokat nem a bánya védelmére, hanem személyes kiadásokra használták fel.

Újabb bizonyítékokat csatolt a parajdi bányakatasztrófa ügyében a legfőbb ügyészséghez benyújtott bűnvádi feljelentéséhez az állampolgárokat az állam visszaéléseitől védő FACIAS alapítvány - közölte csütörtökön a civilszervezet.

Az alapítvány június elején tett bűnvádi feljelentést a parajdi sóbánya elárasztása kapcsán a legfőbb ügyészségnél. Ebben azt állítja, hogy a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) és a román vízügyi hatóság felelős a történtekért, mivel évek óta tudtak a veszélyről, de nem tettek ellene semmit. Beadványukban a civilek a két állami vállalat érintett alkalmazottainak a felelősségre vonását kérik.

Az újabb bizonyítékok megerősítik, hogy a román állami hatóságok már 2007 óta tisztában voltak a fenyegetéssel, ahogyan azt a FACIAS nyilatkozata is hangsúlyozza az MTI jelentése szerint. "Ennek ellenére 18 éven át nem tettek semmit a katasztrófa megelőzéséért, amely 2025 májusában valósult meg" - emelik ki.

A civilek szerint a vízszivárgások megakadályozása 1,9 millió euróba került volna, miközben a Salrom csak 2022-ben 4 millió eurót fizetett alkalmazottainak különböző jutalékokra. Arra is rámutatnak, hogy abban az évben a Salrom nettó profitja 22 millió euró volt, és ahelyett, hogy egy részét a sókészlet megőrzésére fordította volna, csaknem 30 millió eurót költött személyi kiadásokra. A civil szervezet szerint a Románia számára stratégiai jelentőségű parajdi sókészlet meghaladja az 500 millió tonnát, bruttó értékét 12 milliárd euróra becsülik.

A FACIAS adatai alapján az ügyészeknek benyújtott hivatalos dokumentumok és elemzések rávilágítanak arra, hogy a parajdi bányakatasztrófa közvetlenül az állami hatóságok által elkövetett visszaélések következménye. Ezek a hatóságok megszegték törvényes kötelezettségeiket, amelyek arra irányultak, hogy megóvják az emberi életet, a vagyont és a nemzeti örökséget.

A FACIAS állítása szerint már egy 2007-es kutatás is rámutatott arra, hogy a Korond-patak "valós veszélyt" jelent a bánya stabilitására, hiszen képes oldani a sótömböket. Ezen aggodalmak ellenére a szakértők által javasolt technikai intézkedések – mint például a patak elterelése és egy megfigyelő állomás kialakítása – nem kerültek megvalósításra. Ráadásul a sószorost magába foglaló természetvédelmi területet felügyelő civil szervezet sem tett érdemi lépéseket a védelem érdekében.

Az alapítvány hangsúlyozza: a Salrom a 2024-es vízszivárgások következményeként nem tett lépéseket a kockázatok elhárítására, hanem "sietve" megnyitotta a bányát a látogatók számára.

Ahogy azt már sokan tudják, a parajdi sóbánya, amely az állami tulajdonban áll, májusban újra súlyos áradás áldozatává vált, amikor a felette csordogáló Korond-patak vize betört az alagútjaiba. Az ár a bányát néhány nap leforgása alatt teljesen elöntötte, megnehezítve ezzel a bányászati tevékenységet. Ez a sóbánya Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amelyet évente számos látogató keres fel. A bányában dolgozó bányászok mellett a település és környéke több száz vendéglátóhelyének üzemeltetői és munkavállalói is nagymértékben függnek a bányától, hiszen a helyi gazdaság egyik alapvető pillére.