A kormány válaszolt cikkünkre, amelyben kiemeltük, hogy a háztartások vagyona figyelemre méltó, 369%-os növekedést mutatott.
A háztartások pénzügyi vagyona 2024. harmadik negyedévének végén elérte a 90 521 milliárd forintot, ami 369 százalékos növekedést tükröz 2010-hez viszonyítva – tájékoztatta az Indexet a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője. Az érdeklődésünkre adott válaszában kiemelte, hogy bár egyes adatok szerint Magyarország anyagi helyzete az Európai Unióban az utolsó előtti helyen áll, a tárca véleménye szerint a gazdaságunk alapvetően az exportra és a beruházásokra épít, ami a háztartások számára is jelentős vagyoni gyarapodást hozott.
A háztartások anyagi jóléte Luxemburgban 36 százalékkal az uniós átlag feletti volt, Magyarországon és Bulgáriában pedig 30 százalékkal az uniós átlag alatt maradt - olvasható Euronews Business összeállításában. Így az Európai Unió alsó határán Lettország, Észtország, Horvátország és Szlovákia található Bulgária és Magyarország előtt. A hírről külön az Index is beszámolt, azonban kérdéseket is küldtünk a témával kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumnak.
Az adatok alapján Luxemburg háztartásainak anyagi helyzete 36 százalékkal meghaladja az uniós átlagot, míg Magyarország és Bulgária esetében ez a szám 30 százalékkal az átlag alatt marad. Érdekes módon kilenc országban az egy főre jutó tényleges fogyasztás az uniós átlagot túlszárnyalja. Luxemburg mellett ide tartozik Németország, Hollandia, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Svédország és Finnország is. A területi eloszlás alapján megfigyelhető, hogy a skandináv és nyugat-európai államokban az anyagi jólétet kifejező egy főre jutó AIC jelentősen magasabb értéket mutat, míg a közép- és kelet-európai országok, valamint az EU-tagjelölt országok általában alacsonyabb egy főre jutó AIC-vel rendelkeznek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb nyilatkozatában az Indexnek hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok, amelyek szerint Magyarország a háztartások anyagi jóléte terén az egyik legrosszabb helyzetben van, a nemzeti számlák alapján mért egy főre jutó tényleges fogyasztáson alapulnak, amely vásárlóerő-paritáson (PPS) van kifejezve.
Ez a mutató rendkívül komplex, hiszen a fogyasztás fogalmába nemcsak a háztartások által elköltött összegeket számítjuk be, hanem figyelembe vesszük a kormányzat által nyújtott természetbeni juttatásokat is, mint például az oktatás vagy az egészségügyi ellátás. Ezt követően a fogyasztási adatokat egy elképzelt valutára konvertáljuk, hogy biztosítsuk az azonos vásárlóerő-paritást, majd ezt az értéket a vizsgált ország népességére vetítjük.
Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy a megfogalmazott fogyasztási adatok nem tartalmazzák a háztartások beruházásait, például a lakásépítést, illetve a pénzügyi megtakarításaikat sem. Érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban Magyarország a legmagasabb háztartási bruttó megtakarítási rátával büszkélkedhet az EU-n belül. Ez a mutató a háztartások pénzügyi megtakarításait és beruházásait is figyelembe veszi, a rendelkezésre álló jövedelmük arányában.
Több híroldal is kiemelte, hogy Romániában a háztartások fogyasztása meghaladja a magyarországi szintet. A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője azonban figyelmeztetett arra, hogy a román statisztikák és a legújabb információk egyaránt arra a fenntarthatatlan gazdasági tendenciára világítanak rá, amely az erőteljes, főként a költségvetési szektor bérnövelésén keresztül elért fogyasztásnövekedés és a költségvetési hiány együttes emelkedése között húz összefüggést.
A növekvő fogyasztás, amely jelentős mértékben támaszkodik az importált termékekre, komoly hatással volt a külkereskedelmi mérlegre, amely így súlyos deficitbe került. Ez a belső fogyasztás mesterséges növelése végső soron súlyos gazdasági problémákhoz vezetett, beleértve az ikerdeficit kialakulását is.
Magyarország gazdasága alapvetően export és beruházás orientált, amely jól láthatóan a háztartások számára is jelentős vagyonosodást eredményezett. Tehát a magyar gazdaság struktúrájából ered, hogy nem a belső fogyasztás a meghatározó része a magyar GDP-nek, hanem az export és a beruházások.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője rámutatott, hogy a háztartások megtakarításának szintje kiemelkedően magas, és Magyarország az EU-ban az egyik leggyorsabb ütemű növekedést mutatja ezen a téren. 2010 óta a háztartások nettó pénzügyi vagyona GDP-arányosan 70,3 százalékról 113,5 százalékra emelkedett. 2024 harmadik negyedévének végén a háztartások pénzügyi vagyona elérte a 90 521 milliárd forintot, ami 369 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. Ezen adatok alapján a GDP-arányos növekedés 43 százalékponttal nőtt az elmúlt évtized során.
A tárca legfrissebb, 2023-as adatai szerint Magyarország az Európai Unió országai közül élen jár a háztartások kezében lévő államadósság mértékével, amely eléri a 21,9 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a magyar állampapírok után kifizetett kamatok nem külföldi befektetők zsebébe vándorolnak, hanem a hazai háztartásokhoz jutnak el. Ez a helyzet nemcsak a családok pénzügyi biztonságát erősíti, hanem hozzájárul az ország gazdasági stabilitásához is.
A háztartások pénzügyi vagyona 90 521 milliárd forint volt 2024. III. negyedévének végén, ami 369 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest. GDP-arányosan 42,9 százalékpont a növekedés 2010-hez képest. A legfrissebb, 2024. II. negyedévi adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona GDP-arányosan az EU-ban a 13., a közép-kelet-európai tagországok között a 2. legmagasabb.
Arra kérdésünkre, hogy mit tervez kezdeni a kormány a háztartások relatíve alacsony fogyasztási rátájával, a szóvivő kiemelte, a fogyasztás növekedéséhez elsősorban reálbér-emelkedésre van szükség: a 2024-es év pedig rámutatott arra, hogy számos kívülről érkező válságot követő óvatossági motívum ellenére Magyarországon 4,1 százalékkal, azaz a 7. legnagyobb ütemben bővült a háztartások fogyasztása 2024 harmadik negyedévében az EU-ban, miközben a reálbérek 10 százalék környékén nőttek.
A szakértők megállapítása szerint a fogyasztás bővülésével párhuzamosan a háztartások pénzügyi megtakarításai is jelentősen emelkedtek. Magyarországon a legfrissebb, 2024 második negyedévi adatok alapján a háztartások pénzügyi megtakarításainak értéke éves szinten 15,9%-kal nőtt, ami az EU-ban a második legmagasabb növekedésnek számít – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa.
Végezetül érdemes azt kiemelni, hogy a bruttó átlagkereset a 2010-es 202 500 forintról 2024 első tíz hónapjára 213 százalékkal, 633 900 forintra emelkedett. Éves alapon a bruttó átlagkereset 13,6 százalékkal, a bruttó átlagkereset reálértéke 9,7 százalékkal emelkedett 2024 első 10 hónapjában. A tárca adatai szerint a háztartások bruttó rendelkezésre álló jövedelmének reálértéke 21,4 százalékkal emelkedett Magyarországon 2019 vége és 2024 második negyedéve között, ami a legnagyobb mértékű bővülés az OECD tagországai között.
Az elmúlt 14 évben a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős növekedésen ment keresztül, több mint három és félszeresére emelkedve. A minimálbér 2010-ben még 73 500 forint volt, míg 2024-re elérte a 266 800 forintot. Ezzel párhuzamosan a garantált bérminimum is látványosan nőtt, 89 500 forintról 326 000 forintra. 2024-ben az effektív minimálbér, ami a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlaga, 764 euró körüli értéket képviselt Magyarországon, ezzel a 17. legmagasabb helyet foglalva el az Európai Unió országai között. Érdekesség, hogy a magyar effektív minimálbérnél alacsonyabb értékeket mutatott a cseh (755 euró), a szlovák (750 euró), a román (743 euró), a lett (700 euró) és a bolgár (477 euró) minimálbér is 2024-ben.
