Reggelente a világ színei valóban másképp ragyognak számunkra. A hajnali fények varázsa és a friss levegő különleges érzéseket ébreszt, mintha minden újra kezdődne. A nap első sugarai új perspektívákat kínálnak, és a természet csodái egy-egy apró részletb
Amikor az ember valamilyen kellemetlen tapasztaláson megy keresztül, gyakran találkozik azzal a tanáccsal, hogy érdemes egy éjszakát várni, mert reggelre a dolgok már nem tűnnek majd annyira borongósnak. Egy friss kutatás megerősítette ezt a megfigyelést, jelezve, hogy az alvás valóban segíthet a helyzetek újraértékelésében.
Egy frissen megjelent tanulmányban, amely a BMJ Mental Health folyóiratban látott napvilágot, érdekes eredményekre bukkantak a kutatók. Az elemzés során, amely közel 50 ezer felnőtt adatait vizsgálta, arra a következtetésre jutottak, hogy a legjobb hangulatunk reggelente tapasztalható, míg a legrosszabb érzések éjfél körül jelentkeznek. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, milyen napszakokhoz társíthatók bizonyos mentális állapotok és hangulatok, mint például a szorongás, a közérzet vagy a magány. Két éven át tartó adatgyűjtés során a résztvevők konkrét kérdésekre válaszoltak, amelyek a pozitív és negatív érzéseikre vonatkoztak.
Úgy tűnik, hogy reggelente, ébredés után a legjobb a kedvünk, ekkor nézünk a világra a leginkább pozitívan. Bár a hét napjai és az évszakok is beleszólnak a hangulatunkba, de általánosságban elmondható, hogy a nap során fokozatosan veszítjük el pozitív gondolatainkat. A legmélyebb gödröt az éjfél körüli időszak jelentette a felmérés szerint. Ezek az adatok egybecsengenek a lelki elsősegély-szolgálatok hívási időpontjainak adataival is.
Érdekes módon a hét napjaiból a hétfő emelkedett ki a mentális jólét szempontjából, bár az eredmények nem voltak túl hangsúlyosak. Ezen kívül a péntek és a vasárnap is kedvező hatással bírt a lelki egészségünkre. A legkevesebb jót a kedd és a szerda hozott. Meglepő módon viszont a hét napjainak nem volt hatása arra, hogy mennyire érezzük magunkat magányosnak.
A hétfői napok különös pozitív érzései kapcsán a kutatók megfigyelték, hogy ez a jelenség éles ellentétben áll azzal, hogy az öngyilkossági kockázat éppen hétfőn éri el a csúcspontját. Érdekes módon, a legújabb kutatások azt is megerősítették, hogy a hétköznapok során az öngyilkossági kockázat viszonylag stabilan magas marad, csupán a hétvége közeledtével (péntektől vasárnapig) tapasztalható egy jelentős csökkenés. A boldogság és az elégedettség érzése szintén a hétvégén éri el a legmagasabb szintet, ami rávilágít a hétfői hangulat paradoxonára.
A héten belüli hangulati ingadozásoknál sokkal kifejezettebben jelentkeztek az évszakok hatásai. A tél volt az, ami a legnagyobb mélypontot hozta, és ha a többi évszakkal összehasonlítjuk, akkor egyértelmű, hogy a résztvevők sokkal elégedettebbek voltak más évszakokban. A depressziós és szorongásos tünetek is sokkal enyhébbek voltak. A nyár, ahogy azt valószínűleg senki nem lepődne meg, a legpozitívabb időszaknak bizonyult. Érdekes, hogy ezt a szívmelengető évszak sem tudta befolyásolni, amikor egy adott napon belül a hangulatunk változott.
A napi hangulatváltozásainkat sokszor a bennünket körülvevő hormonális ingadozások magyarázzák, melyek a nap folyamán zajlanak a szervezetünkben. E hormonok egy részét, mint például a kortizolt, a belső biológiai óránk irányítja, míg mások a külső környezeti tényezők, mint a napfény, a levegő szennyezettsége, a zajszint vagy a hőmérséklet hatására alakulnak. Emellett nem elhanyagolható, hogy az emberek általában egy megszokott napi rutint követnek, ami szintén hatással van a hangulatukra. A kutatók szerint az ilyen típusú megfigyelések, amelyek széleskörű adatokra épülnek, fontos szempontként szolgálhatnak a közegészségügyi tervezés során is.
