"Borzasztóan éltük meg a tehetetlenség érzését" - egy személyes élmény inspirálta a magyar-francia együttműködést, amely számos demenciával küzdő ember életét teheti könnyebbé.

Hosszú távon akár a demencia korai diagnosztizálásban is segíthet az a program, amelyet mesterséges intelligencia felhasználásával készített egy magyar-francia startup. A virtuális emlékterápiához nem kell más, csak egy okostelefon és egy chatcsoport. Magyarországon becslések szerint körülbelül negyedmillió demenciával diagnosztizált ember él. Hogyan segít Lilia, az MI avatárja, amelyet már klinikai körülmények között tesztelnek Magyarországon?

Mikor üzent utoljára a családjának a közös Messenger-csoportban? Igen, arra a chatfelületre gondolok, ahol jellemzően a családi nagytalálkozók finomságait beszéljük meg, hogy ki mit süssön. Más családoknál viszont ez a mindennapi kapcsolattartás fő színtere. De mi történik, ha egy ilyen csoport ennél sokkal fontosabb szerepet is betölthet? Például támogathatja a demenciával élő nagymama mindennapi életét, sőt, akár a betegség korai jeleit is segíthet észlelni, illetve nyomon követni a romlás folyamatát. Egy magyar-francia startup, amely magyar kutatók és mesterséges intelligencia tudósai által irányított, most éppen ezen innovatív megoldások kidolgozásán fáradozik.

Magyarországon a becslések szerint körülbelül negyedmillió demenciával diagnosztizált ember él. Ha hozzászámoljuk a családtagjaikat is, nyugodtan állíthatjuk, hogy akár egymillió embert, vagyis minden tizedik magyart érint a betegség. A riasztó számok még a legoptimistább előrejelzések alapján is robbanásszerűen nőnek majd a következő évtizedekben, így az egészségügyi ellátórendszer egyik legnagyobb feladata a megelőzés lesz. A demencia ugyanis az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem gyógyítható, csak lassítható, de a megfelelő rizikófaktorok csökkentésével és életmódváltással, legyen az sport, táplálkozás vagy akár zenetanulás, az esetek 40 százaléka megelőzhető.

A demenciával kapcsolatos klinikai és tudományos kutatásokban az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a mesterséges intelligencia szerepe. Ez a tendencia nem újkeletű az orvostudomány területén; már évek óta alkalmazzák az MI-t az orvosok munkájának segítésére, például a mammográfiás felvételek elemzésében és a bőrelváltozások nyomon követésében. Ezen túlmenően kutatók olyan innovatív rendszereken dolgoznak, amelyek képesek azonosítani a gyakori gyermekkori betegségeket. Miért lenne éppen a demencia kivétel ezen a vonalon?

Márkus Péter néhány évvel ezelőtt olyan helyzetbe került, ami sok magyar család számára ismerős lehet: szembesült a demencia kihívásaival. Nagymamája Alzheimer-kórral való diagnózisa mellett a startupjának francia társalapítója is hasonló nehézségekkel küzdött. "Mint sokan mások, mi is szörnyű tehetetlenséget éltünk meg, és rendkívül fájdalmas volt végigkövetni a leépülés folyamatát" - osztotta meg tapasztalatait.

A munkahelyi magánbeszélgetések során, melyek a tünetekkel, ápolási kihívásokkal és egyéb nehézségekkel foglalkoztak, természetes lépés volt, hogy a szakemberek közösen kezdjenek el gondolkodni a megoldásokon. Mivel ez a terület a szakterületük, felmerült az ötlet, hogyan lehetne a mesterséges intelligencia segítségével legalább egy kicsit könnyebbé tenni a demenciával élők és családtagjaik mindennapjait. "Nem az volt a célunk, hogy valami teljesen újat találjunk fel. Olyan már létező, jól bevált pszichoterápiás módszereket kerestünk, amelyek viszonylag könnyen automatizálhatóak, személyre szabhatóak, és széles körben hozzáférhetőek" - emlékezett Márkus Péter a kezdeti lépésekre. Az ő és francia kollégája által alapított KompanionCare végül arra fókuszált, hogy a mesterséges intelligencia miként segíthetne enyhíteni az idősebb emberek körében egyre gyakoribb magányosságot és társadalmi elszigeteltséget.

A kutatási téma nem véletlenszerű választás. A Nature Mental Health orvosi szaklap 2024 októberi számában közzétett tanulmány egy nemzetközi kutatás eredményeit ismerteti, amelyben 600 ezer résztvevő vett részt. A tanulmány megállapította, hogy a magányosság és a demencia tüneteinek súlyosbodása közötti kapcsolat eddig soha nem tapasztalt mértékű. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyedüllét és a társadalmi izoláció akár 60 százalékkal is megnövelheti a szellemi leépülés gyors bekövetkezésének kockázatát.