Gigantikus befektetés, hatalmas fejlődés.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, lenyűgöző mértékben, huszonhat százalékos részesedéssel bővültek az áramtermelésben a legfrissebb statisztikák alapján. Tavaly a magyar GDP-nek szinte négyszeresét elérő kínai megújuló beruházások mögött álló növekedés azonban több tényező miatt nem tűnik tartósnak.
Kína ebben az évben kiemelkedő előrelépést ért el a megújuló energiaforrások területén, ami nem csupán az ország számára, hanem a globális energiapiac számára is történelmi pillanatot jelent. Április hónap során a szél- és napenergia együtt már a teljes villamosenergia-termelés huszonhat százalékát tette ki, ezzel új rekordot állítva fel. Ez a figyelemre méltó növekedés leginkább a napenergia kapacitásának gyors ütemű bővülésének tudható be.
2020 áprilisában a napenergia részesedése mindössze 4,1 százalék volt, de 2025 áprilisára ez a szám már 12,4 százalékra ugrott, míg a szélenergia aránya elérte a 13,6 százalékot. A napenergia kapacitása 2022-ben még csak 103 gigawatt volt, de ez tavalyra 333 gigawattos szintre emelkedett, és az idei első negyedévben további 72 gigawattos bővülés valósult meg. Ezzel egy időben a fosszilis energia előállítása 3,6 százalékkal csökkent 2025 első négy hónapjában, ami az energiatermelés átalakulásának egyértelmű jele.
A brit Carbon Brief legfrissebb elemzése alapján Kína tavaly lenyűgöző 6800 milliárd jüant, azaz körülbelül 940 milliárd dollárt fordított a tiszta energia fejlesztésére. Ez a szám a magyar GDP körülbelül négyszeresének felel meg, és a befektetések több mint felét az elektromos járművek, akkumulátorok, valamint a napenergia-ipar adta. Érdekes módon ez az összeg közelíti a globális fosszilis üzemanyagokhoz kapcsolódó befektetések 1200 milliárd dolláros összértékét. A napenergia-termelés áprilisban új magasságokba emelkedett, hiszen 96 terawattóra villamos energiát állított elő, ezzel túlszárnyalva a tavaly augusztusi 89 terawattórás rekordot.
A megújuló energia szektora Kínában nem csupán környezetvédelmi szempontból fontos, hanem gazdaságilag is meghatározó szerepet játszik. Tavaly a szektor hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP) 10%-ot tett ki, ami 2023-hoz képest 1%-os növekedést jelentett. Ugyanakkor a napelemek és akkumulátorok árának csökkenése következtében a szektor GDP-hez való hozzájárulásának aránya 40%-ról 26%-ra csökkent. Az elektromos járművek ipara vált a legjelentősebb gazdasági tényezővé, 3000 milliárd jüan értékű termeléssel és 1400 milliárd jüan összegű gyári beruházással. A napenergia szektora 2800 milliárd jüan bevételt ért el, ebből 1000 milliárd a villamosenergia-projektekből, míg 79 milliárd a gyártásból származott. Emellett a töltő-infrastruktúra további 122 milliárd jüant tett hozzá az összeghez. Ezek az adatok világosan mutatják, hogy a megújuló energiaforrások nem csak fenntartható megoldásokat kínálnak, hanem jelentős gazdasági motorok is. Mindazonáltal a szél- és napenergia időjárásfüggősége komoly kihívások elé állítja a szektort.
Tavaly Kína lenyűgöző 45%-kal növelte a napelemek telepítését, így a napenergia összes beépített kapacitása elérte a 887 gigawattot. Ez a szám hatszorosan felülmúlja az Egyesült Államok teljes kapacitását, tükrözve Kína elkötelezettségét a megújuló energiaforrások fejlesztése iránt.
Kína eredményei értékes tanulságokkal szolgálnak Magyarország számára, hiszen hazánkban szintén jelentős a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia aránya az áramtermelésben. A magyar energiapolitikának fel kell készülnie a megújulók integrációjának technikai kihívásaira, például az okoshálózatok és az energiatárolási rendszerek fejlesztésére. Az idén január 1-jétől a nem rezsicsökkentett, nagy fogyasztású magyar áramfelhasználóknak kötelező az idősoros elszámolás okosmérők használatával.
Kína példája bizonyítja, hogy jelentős beruházásokkal és technológiai innovációval gyors előrehaladás érhető el. Nálunk is szükség van az energia-infrastruktúra fejlesztésére, hogy a megújuló energiaforrások arányának a növelése fenntartható és stabil maradjon.
